Page 59 [59]
KOKUGAKU -— A JAPÁN KULTURÁLIS IDENTITÁS KORA ÚJKORI MEGFOGALMAZÁSA
viszonyulnak a történésekhez -— ahogyan a japánoknak ez természet adta tulaj¬
donságuk az istenekkel és leszármazottjukkal, a császárral szemben. Az istenek
cselekedeteit ugyanis — írja Motoori —
nem lehet emberi ésszel megítélni, mert az emberi elme, bármilyen bölcs is, korláto¬
zott, és ami határain kívül esik, azt nem érti. Az istenek tettei egyenesek. Az, hogy
sekélyesnek vagy igaztalannak tűnnek, az az emberi tudás korlátozottságának a kö¬
vetkezménye. A kínai tanítások az emberi értelem birodalmán belül születtek, így a
hallgató számára ismerősek, közeliek, és könnyen felfoghatóak és hihetőek. A kínaiak,
mert azt hiszik, a Bölcs (Konfuciusz) képes volt felfogni és megérteni az univerzum
minden igazságát és jelenségét, kicsi és korlátozott elméjük ellenére ragaszkodnak
ahhoz, hogy tudják mindazt, amit pedig elmével felfogni nem lehet. Ugyanakkor vi¬
szont elutasítják, hogy az igazság kideríthetetlenségében higgyenek, mivel azt irra¬
cionálisnak tartják."
Norinaga mindezzel a konfuciánus doktrína alaptételeivel szemben fogalmazta
meg a japán történelem, kultúra és a japán szubjektum új koncepciójának kör¬
vonalait. Elutasította a transzkulturális vagy univerzalista normák felfogását
(amelyet addig Japánban a kínai kulturális befolyás érvényesített), és az ősi japán
nyelv teóriájával az eredeti kulturális identitás koncepcióját erősítette.
Motoori Norinaga az 6si japän nyelvet — a Jamato kotobät, amelyet a
Kodzsikiben , fedezett fel" — a japán kollektív identitás új koncepciójának alap¬
jává tette. Ezzel különböztette meg Japánt Kínától, szerinte Kína neokonfuciánus
etikai normája a , közszférát" jelentette, míg az eredeti japán identitással a , tiszta
lelket", a , magánszférát" és az ,érzelmek birodalmát" azonosította." Az ősi Ja¬
pán természetes közösségként működött, és ebben különbözött Kínától, ahol a
politikai hatalom mesterségesen kreált államokat. Japánban a császár különleges
helyet foglalt el az istenek, a nyelv és a rítusok terén. Motoori Norinaga volt az,
aki a 18. században megjelenő kokugaku új diskurzusát kialakító stratégiát meg¬
fogalmazta: hangsúlyozta a nyelv elsődleges szerepét az identitás és a különböző¬
ség megfogalmazásában, a kulturális különbözőség eredetére és természetére fó¬
kuszált, vizsgálta a közösség és a hatalom viszonyát, és új politikai terminológiát
38 Kuzubana, in Bary — Tsunoda — Keene: Sources of Japanese Tradition, 19.
® Burns: Before the Nation, 95. Ez a felfogás igen figyelemreméltó módon hasonlít a Partha
Chatterjee által bemutatott, a gyarmati Indiában az indiai identitás formálódásakor felmerült
elképzeléshez, amelynek értelmében megkülönböztették a , közéletet" mint a hivatalos élet
terét — amely a brit gyarmati kultúrát jelentette — és a , magánélet" terét, ahol a saját kultúra
keretében a nemzeti diskurzusok megindultak. Partha Chatterjee: Nationalist Thought and the
Colonial World: A Derivative Discourse?, United Nations University, 1986.
«57 «