OCR
FARKAS ILDIKÓ összefüggés. A kínai írás átvétele mindezt felborította, az eredeti egységet megbontotta, és a japánok nem egyszerűen természetközeli, hanem a természettel együtt és az abban való létezése és érzékelése is elveszett. Kamo Mabucsi és utána mások is úgy vélték, az eredeti japán nyelv rekonstrukciójával egyrészt meg lehet ismerni az ősi japán kultúra lényegét, a japánok eredeti lelkületét, ? és vissza lehet nyerni az ősi természetes állapotot. Véleménye szerint az ősi szövegek, ha megfelelően olvassák őket, feltárják az idegen hatásoktól még meg nem rontott ősi Japánt, amely természetes közösségként létezett, az uralkodó és az alattvalók olyan magától értetődő harmóniában éltek együtt egymással és az istenekkel, hogy nem volt szükség korlátozó elvekre és szabályokra, az uralmat erőszakkal megvalósító torzító törvényekre (mint amilyen a konfucianizmus). Kamo Mabucsi jelentős előrehaladást tett az ősi szövegek értelmezésében, de már nem jutott el a Kodzsikihez, noha jelentőségét megfogalmazta: , A Kodzsiki országunk ősi időszakának igaz története. A mi országunk nyelvén szól, és így nincs jobb módja megismernünk az ősi időszak szokásait, mint az ősi szavakat megismerni és az ősi mondatokat megérteni."" Motoori Norinaga Kamo no Mabucsi tanítványa, az eredetileg kereskedőcsaládból származó orvos, Motoori Norinaga tevékenységének már az intellektuális életen túlmutató hatása lett." Motoori Norinaga többekhez hasonlóan a sintóban látta a japán kultúra különbözőségének egyik legfőbb bizonyítékát. Részben az ősi japán mitológia (sintó) és történelem iránti érdeklődésből, részben az irodalmat tanulmányozó tudósok munkássága nyomán jutott el a nyelv kutatásához. Az ősi japán nyelv tanulmányozása során alkotta meg teóriáját a japán nyelv identitást meghatározó tételéről. Motoori Norinaga?? vitathatatlanul a legnagyobb hatású a kokugaku tudósai között. Az ókori szövegek tanulmányozásához nyelvészetileg is óriási teljesítményre volt szükség. Motoori Norinaga munkássága ma is tiszteletet érdemlő, ahogyan a 18. században megpróbálta rekonstruálni a 7—8. századi japán nyelvet, amelyet abban a korban kínai karakterekkel írtak le, igen bonyolult módon. Motoori Norinaga legjelentősebb eredménye a Kodzsiki tanulmányozása volt. Harminc évi munkájával írott műve, a Kodzsikiden (a Kodzsikihez írt kommentárjai teljes egészében 1822-ben jelentek meg először nyomtatásban, 58 évvel Nosco: Remembering Paradise, 121. Burns: Before the nation, 57. Flueckiger: Imagining Harmony, 173. Nosco: Remembering Paradise, 160-203. 40 41 42