Page 56 [56]
FARKAS ILDIKÓ
összefüggés. A kínai írás átvétele mindezt felborította, az eredeti egységet meg¬
bontotta, és a japánok nem egyszerűen természetközeli, hanem a természettel
együtt és az abban való létezése és érzékelése is elveszett. Kamo Mabucsi és utána
mások is úgy vélték, az eredeti japán nyelv rekonstrukciójával egyrészt meg lehet
ismerni az ősi japán kultúra lényegét, a japánok eredeti lelkületét, ? és vissza
lehet nyerni az ősi természetes állapotot. Véleménye szerint az ősi szövegek, ha
megfelelően olvassák őket, feltárják az idegen hatásoktól még meg nem rontott
ősi Japánt, amely természetes közösségként létezett, az uralkodó és az alattvalók
olyan magától értetődő harmóniában éltek együtt egymással és az istenekkel,
hogy nem volt szükség korlátozó elvekre és szabályokra, az uralmat erőszakkal
megvalósító torzító törvényekre (mint amilyen a konfucianizmus).
Kamo Mabucsi jelentős előrehaladást tett az ősi szövegek értelmezésében, de
már nem jutott el a Kodzsikihez, noha jelentőségét megfogalmazta: , A Kodzsiki
országunk ősi időszakának igaz története. A mi országunk nyelvén szól, és így
nincs jobb módja megismernünk az ősi időszak szokásait, mint az ősi szavakat
megismerni és az ősi mondatokat megérteni.""
Motoori Norinaga
Kamo no Mabucsi tanítványa, az eredetileg kereskedőcsaládból származó orvos,
Motoori Norinaga tevékenységének már az intellektuális életen túlmutató hatása
lett." Motoori Norinaga többekhez hasonlóan a sintóban látta a japán kultúra
különbözőségének egyik legfőbb bizonyítékát. Részben az ősi japán mitológia
(sintó) és történelem iránti érdeklődésből, részben az irodalmat tanulmányozó
tudósok munkássága nyomán jutott el a nyelv kutatásához. Az ősi japán nyelv
tanulmányozása során alkotta meg teóriáját a japán nyelv identitást meghatározó
tételéről.
Motoori Norinaga?? vitathatatlanul a legnagyobb hatású a kokugaku tudósai
között. Az ókori szövegek tanulmányozásához nyelvészetileg is óriási teljesít¬
ményre volt szükség. Motoori Norinaga munkássága ma is tiszteletet érdemlő,
ahogyan a 18. században megpróbálta rekonstruálni a 7—8. századi japán nyel¬
vet, amelyet abban a korban kínai karakterekkel írtak le, igen bonyolult módon.
Motoori Norinaga legjelentősebb eredménye a Kodzsiki tanulmányozása volt.
Harminc évi munkájával írott műve, a Kodzsikiden (a Kodzsikihez írt kommen¬
tárjai teljes egészében 1822-ben jelentek meg először nyomtatásban, 58 évvel
Nosco: Remembering Paradise, 121.
Burns: Before the nation, 57.
Flueckiger: Imagining Harmony, 173.
Nosco: Remembering Paradise, 160-203.
40
41
42