Oldal 54 [54]
OCR
FARKAS ILDIKÓ konfuciánus szövegekben és nem lehet megtanulni a buddhista írásokból. Az Istenek Országának hívjuk földünket, utunkat az istenek útjának, és tanításainkat az istenek tanításának." A ,japánság" definíciójához tehát hozzátartozik a sintó, a sintó istenek, a sintó mint az Istenek Útja és a sintó tanításai. Kada a sintó körökben már évszázadok óta a sintó hit alapértékének számító tézist ismételte: a sintó hittel lehet a császári uralmat stabilizálni és megőrizni a császári dinasztia töretlen, egyenes ági leszármazási vonalát a Napistennőtől való közvetlen leszármazás tételével. A sintó Japánban létező ősi Út, amelyet az isteni felsőbbség hagyott örökül az emberekre, és a ,japánság" ennek az örökségnek a birtokát jelenti. Kada Azumamaro a Nihonsoki filológiai vizsgálatával rekonstruálta az ősi Út jellegzetességeit, de eredményeit a későbbi 18. századi kokugaku tudósokkal ellentétben, még inkább a 17. századi elődökhöz hasonlóan a sintó és konfuciánizmus bizonyos szinkretizmusával érte el, így bizonyos szempontból átmeneti figurának tekinthető. A magánakadémia alapításával pedig új szintre emelte a kokugaku tanulmányokat, edói iskolájában sintó papok és szamurájok tanultak, ami nemcsak a kokugaku hírét és eszméit terjesztette, hanem társadalmi presztízsét is emelte. Kamo no Mabucsi A japán nyelv és irodalom széles körű kutatásának legfontosabb eredményeit Kamo Mabucsi*! (1697-1769) és Motoori Norinaga® (1730-1801) tevékenysége hozta.**? Kamo Mabucsi (Kada Azumamaro tanítványa) saját edói iskolájában tanítványai között már nemcsak papok és szamurájok voltak, hanem a gazdag edói polgárság tagjai is, ami később hozzájárult ahhoz, hogy a kokugaku a magas színvonalú és kiterjedt oktatásban is kezdett megjelenni. Kamo Mabucsi* és Motoori Norinaga az addigi kinai es buddhista eredetü interpretáció és fogalmak helyett — Keicsú hatására is — egy teljesen új megközelítéssel, újszempontból magyarázta az ókori japán szövegeket. Az ókori nyelv megértésével az ősi japán gondolkodásmód megismerését, majd újjáélesztését szerették volna elérni. Kamo Mabucsi? (aki szintén sintó papi háttérrel rendelkezett) 1765-ben , A nemzet eszméjének tanulmánya" (Kokuikó) című munkáját már szinte teljesen japánul írta. Ebben a kínai eszmeiség és politika bírálata, a Nosco: Remembering Paradise, 82. Bary — Tsunoda — Keene: Sources of Japanese Tradition, 9-15. 2 Uo., 15-35. 33 Earhart: Japanese Religion, 144-147. 34 Nosco: Remembering Paradise, 100-155. Peter Flueckiger: Imagining Harmony: Poetry, Empathy, and Community in Mid-Tokugawa Confucianism and Nativism, Stanford, Stanford University Press, 2010, 155. « 50 «
