Seite 53 [53]
KOKUGAKU -— A JAPÁN KULTURÁLIS IDENTITÁS KORA ÚJKORI MEGFOGALMAZÁSA
példaként, különösen Itó Dzsinszai népszerű iskolája.) A beadványt cikornyás
klasszikus kínai nyelven írta, a szöveget a kínai klasszikusokra hivatkozások¬
kal teletűzdelve, az akkori tudományos és művelt nyelvezetnek és műveltségnek
megfelelően. De a petíció az ősi japán irodalom megmentéséről szólt: ha nem
elevenítik fel tanulmányozásukat, teljesen eltűnhetnek vagy feledésbe merülhet¬
nek. Ahogy megfogalmazta:
Alázatos kérésem: egy csendes kis földterület Kiotóban, ahol iskolát nyithatok a Csá¬
szári Föld tanulmányozására. Fiatal korom óta sok titkos és rejtélyes írást gyűjtöttem
össze, és javítottam idővel számos régi feljegyzést és leírást. Ebben az iskolában sze¬
retném tárolni őket a jövő tudósai számára. Biztosan élnek távoli falvakban olya¬
nok, akiknek nagy nehézséget okoz ilyen könyvek birtoklása. Biztosan élnek távoli
kunyhókban tudósok, akik nem tudják megvalósítani terveiket a japán klasszikusok
tanulmányozására. Az egész országban kölcsönöznünk kellene a szükséges szövegeket,
hogy a tudósok olvashassák 6ket.””
Kada még a Szung-dinasztia korabeli neokonfuciánus „jelszöt” is beleirta ker¬
vényébe: ,az ősi út helyreállítása" céljával indokolta az iskola létrehozását.
(A kínai ,fu-ku” kifejezésből eredt japánul a „fukko”, amelyet aztán a ,,helyre¬
állított" sintó elnevezésére használtak: , fukko sintó".) Kada úgy vélte, az , ősi
út", azaz a japán múlt és az ősi japán világ megismerése a szövegeken keresztül
lehetséges, ezért tartotta szükségesnek a japán klasszikus szövegek irodalmi
és filológiai tanulmányozását. , Ha a régi szavakat nem értjük, a régi jelentések
nem lesznek számunkra világosak. Ha a jelentés nem tiszta, a régi tudás nem
kel életre. A régi királyok útja lassan eltűnik, a régi bölcsek tudását és eszméit
már majdnem elfelejtettük." A Manjósút pedig irodalmi erényeinél is többre
becsülte, ahogy írta: , A Manjósú a mi nemzeti lelkületünk lényege."?
Kada Azumamaro munkássága elválasztotta a kokugakut a konfucianizmustól
és abuddhizmustól, és megalapította mint önálló tudományterületet. Szintén az
ő nevéhez köthető a , fukko sintó", a , sintó helyreállításának" programja, amely
a sintó ősi, az idegen (buddhista és konfuciánus) hatásoktól még érintetlen for¬
máját kívánta kutatni és feleleveníteni. Kada szerint a sintó az alapvető hitvilág
Japánban, amely a dicsőséges ősi idők tanítását hordozza.
,Mivel országunk tanítása az Isteni Korszak tanításaiból származik, egye¬
di Utat jelent, amely olyan elemeket foglal magába, amelyeket nem találni a
7 Bary — Tsunoda — Keene (eds.): Sources of Japanese Tradition, 6-9.
28 Uo., 6-9.
» Uo.