Page 40 [40]
OCR
LÁZÁR MARIANNA cen sejteti az égtájőr istenek hangsúlyos szerepét. A könyvben szereplő hödok neveinek helyes kiolvasását katakanás furigana segíti, melyre itt látunk először példát a feldolgozott források között." Az illusztrált Vakan Szanszai-zue (fNX—FRI2)" enciklopédia 20. fejezete és a Kokon Jórankó (HETET TH)" 139. fejezete már konkrétan megnevezi a Soku Nihongit, mint leírásának forrását, ám itt sem találunk utalást az eszközök Edokori elhelyezési és használati módjára. A dokumentációk alapján utoljára Kómei császár beiktatásakor használták az égtájőr zászlókat 1846-ban." MEIDZSI-KOR A 19. század közepén Japán megnyitotta kapuit a külvilág előtt, majd az utolsó Tokugava sógun lemondása után Meidzsi császár került hatalomra. A modernizálódással együtt járó gyökeres társadalmi és kulturális változások idején az új kormányzat hozzálátott a sintó intézményesítéséhez (és a császári intézményrendszer visszaállításához). Az udvari és népi sintó tradíciókat erőszakosan különválasztották a buddhista (zen) és taoista elemektől. E törvény keretében eltörölték a kínai eredetű udvari ceremóniák szertartásrendjét és az új törvények alapján egy megreformált, , idegen" hatásoktól mentes szertartásrendet dolgoztak ki. A később császári nagykövetté váló Ivakura Tomomi javaslatára, minisztériumi rendelet keretében megszüntették a hét hódó használatának tizenkét évszázados hagyományát, a Négy Égtájőr zászló helyett új rituális , zászlókat" (heihata Wk) keszitettek.’’ Ezeket a szines szövetcsikokkal &s a csäszäri regäliäk kicsinyített másával feldíszített szakakifákat gyakran használták és használják jelenleg is sintó rítusok lebonyolítása közben." u 5 DV AR, XIE Z< 7 RE LEA < VAT IE (RU 272 772) TIE, Fes ARIE (EW BB). RAMEN (ran oe 7) KS THEE CE Ye 7H) ANNE CBP NZ RS) R= AU (ee 7 6) WR KAGE (ev bh) FRET. A kinai Ming-kori Szancai Tuhui (=F =) mintäjära keszült enciklopedia 1712-re késziilt el Terasima Rjóan szerkesztésében. A japán történelmet, irodalmat, társadalmat, földrajzot és kultúrát vizsgáló művet Jasiro Hirokata kokugaku tudos irta és szerkesztette 1821-1841 között. Jamamoto Takasi: Heian dzsidai no szokuigi to szono gidzsö — Bunan goszokui csödozu-kö, in Ricumeikan Bungaku, 624, Kiotö, Ricumeikan Egyetem, 2012, 391-406. John Breen: Girei to kenrjoku: tennö no Meidzsi isin, Tokiö, Heibonsa, 2011. A szakakifät (Cleyera japonica) szent fänak tartja a sintó hagyomány. A zászlóval díszített fákat Meidzsi császár beiktatási ceremóniájának idején nem csak a palotakertben használták, hanem minden jelentős japán szentélynek is ki kellett raknia párban a bejárat két oldalára. + 38 +
