Seite 33 [33]
A NÉGY ÉGTÁJŐR DÍSZZÁSZLÓK SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA
VÁLTOZÁSOK A HEIAN-KORTÓL
A Soku Nihongi feljegyzései szerint a Nara-korban többször felülvizsgál¬
ták az udvari szertartások hivatalos rendjét, és új szabályozásokat vezettek
be." Ebben az időszakban Heidzsó főváros nem csak a japán császári udvar
virágzó központja volt, de az Ázsiát átszelő Selyemút keleti végállomása is.
A nemzetközi kultúrával büszkélkedő császári udvar kultúrája azonban a
8. század végétől folyamatosan átalakulóban volt. A központi bürokratikus
monarchia csak eszményként, egyfajta külcsínként létezett a szigorúan
jegyzett törvények miatt, de belülről már változásnak indult az államigazgatási
rendszer. Az ünnepségek és rítusok részletei egyre jobban különböztek a kínai
stílusú látványos ceremóniáktól, és egyre inkább idomultak a japán uralkodói
udvar és a lassan újra politikai hatalmat nyerő nemzetségfők (- magas rangú
hivatalnokok) igényeihez.
A 9. század végétől — 10. század elejétől beszélhetünk először arról, hogy
megjelenik az igény a többszörösen megreformált udvari ceremóniák rendjének
kodifikálására. Olyannyira népszerűvé (és szükségessé) vált a korabeli udvari
hagyományok ismerete, hogy új , tudományág?" született belőle (júszoku kodzsicu
Aiki 32) és ,szertartäskônyveket” adtak ki a hivatalos ünnepségek és sintó
rítusok szabályainak kodifikálására. Ezek a szertartäskônyvek a mâr ,eljapäno¬
sodott”, a különféle ókori kínai filozófiákból beépült elemeket tartalmazó udvari
rítusok szertartásrendjét, sintó liturgikus szövegeket (xoritofitár]) és az udvari
szokásokhoz kötődő adminisztratív törvényeket foglalták magukba. Ide sorol¬
juk a Dairisikit (PIE, 821), a Dzségan Gisikit (A@U#ETK, 871) és a legrészlete¬
sebben kidolgozott Engisikit (#E=x\, 927). A tartalmi hasonlóságok miatt ezek
megírásához minden bizonnyal a Tang-kori Da Tang Kaijuant is felhasználták,
de nem olyan mértékben tekintették kritika nélkül követendő példának, ahogy
azt a korábbi korokban tették az udvari adminisztráció és jogalkotás területén.
A Heian-kori forrásokban már részletes feljegyzést találunk a hét díszzász¬
lóról. A Dairisikiből megtudjuk, hogy a zászlókat két nappal az újévi ceremónia
előtt kell felállítani, kb. 48 méter távolságban a trónteremtől. A Dzsógan Gisiki
már az ünnepségek előtti napot jelöli ki a csóga és szokui ceremónia előkészülete¬
ihez. A két esemény leírása (a császár köszöntése a hét rituális tárgy jelenlétében)
szinte teljesen azonos." A zászlók egymástól elhelyezett távolsága mindkét mű
30 Kokusi Taikei Hensükai (ed.): Rjö no Gige, in Kokusi Taikei, 22, Tokiö, Josikava Köbunkan, 1974.
315, fejezet: [RERNATÉE] TA, RARE, ARR, ITR ROSE À
Da
+ 31 e