Seite 22 [22]
LÁZÁR MARIANNA
Meidzsi-korig? szöveges és képi források segítségével. A Tokugava-bakufu által
, mesterségesen" megteremtett Négy Égtájőr zászlók népi sintó hagyományát a
disszertáció következő fejezetében tárgyalja a szerző, ám ennek közlésére itt most
nincs mód.
AZ UDVARI CEREMÓNIÁKON HASZNÁLT NÉGY ÉGTÁJŐR ZÁSZLÓK
KULTÚRTÖRTÉNETI HÁTTERE
Az ókori kínai és koreai államok felől érkező külső nyomás és a belviszályok
(klán harcok, trónutódlási harcok) nyomására Japánban a 7. század közepén
megkezdődött a már a 3. század óta létező Jamato államszövetség kínai mintá¬
ra történő átszervezése adminisztratív és jogi jellegű reformokkal. A 7. század
végére, 8. század elejére egy központosított, szigorúan szervezett állammá vált
Japán, melynek uralkodói udvara a Tang Kína konfuciánus filozófiai alapokon
nyugvó bürokratikus kormányzati rendszere alapján lett átalakítva.?
Kínában először a Han-korban (i. e. 206 — i. sz. 220) egységesitették és foglal¬
ták bürokratikus keretbe a központi udvari kormányzatot. A konfucianizmus hi¬
vatalos államideológiává vált, a fővárost és a késői uralkodók temetkezési helyét
taoista kozmológiai tanok alapján alakították ki, egységesítették a hivatalnok¬
vizsgák rendszerét és az arisztokrácia szertartásainak hagyományait is. Szintén
ebben az időszakban vonták össze először hivatalosan a Négy Égtájőr-kultusz
alakjait egy mitologikus védőszellem csoporttá, ami a taoizmus Öt Elem-tanával,
a Jin-Jang elmélettel és más népi hagyománnyal összefonódva nemcsak a császári
udvar, hanem a vidéki tartományok vezetőinek temetkezési hagyományában is
egyre kedveltebb motívummá vált. A Han-kori államigazgatási rendszert néhány
nyugtalan évszázad után a Szuj uralkodóknak sikerült újra megszilárdítania a
6. század második felében. A későbbi Tang-kor első felében megélénkültek a
külkapcsolatok, a főváros (Csang7an) és a tengerparti kikötővárosok nagy, nem¬
zetközi központokká váltak, Japán pedig már nemcsak koreai közvetítéssel, ha¬
nem közvetlenül a Tang fővárosba utazva ismerkedhetett meg a legújabb kínai
eszmékkel, vallási irányzatokkal, jog- és államtudománnyal és nem utolsósorban
az új művészeti ágakkal.
? Szerkesztői megjegyzés: A tanulánykötetben az ázsiai szavak és nevek esetében a szerzők a
hivatalosan elfogadott magyaros átírást használják a Ligeti Lajos — Terjék József: Keleti nevek
magyar helyesírása (Akadémiai Kiadó, 1981) című kiadvány alapján. Kivételt képeznek a nem
japán nyelven kiadott japán szerzők nevei a hivatkozásokban és bibliográfiákban, mert ezekben
az esetekben az adott nyelven megjelent formátum szerepel.
3 Edward Kidder: Az 6si Japan, Budapest, Helikon, 1987.
+20 +