OCR
ELőszó tett kínai/japán eredetű csan/zen buddhizmus filozófiai hátterét vizsgálja a 20. század meghatározó jelentőségű japán filozófusa, Nisida Kitaró Dzen no kenkjú (,A zen tanulmányozása") című művének elemzésén keresztül. Szabó Noémi tanulmánya a magyar történelem iránt érdeklődő olvasók figyelmét is felkeltheti. Dolgozatában a szerző korabeli magyar és német nyelvű források (újságcikkek, szakkönyvek stb.) alapján azt vizsgálja, hogy milyen információk jutottak el hazánkba Japánról a Japán megnyitása és a Meidzsi restrauráció, illetve az Osztrák-Magyar Monarchiával megkötött utolsó egyenlőtlen szerződés időszaka között. Kovács Emese dolgozata jelen tanulmánykötetben a szociológia szakterületét képviseli. A szerző 9 évig folytatott tanulmányokat Japánban, így első kézből, a legapróbb részletekig ismeri a mai japán társadalomban végbemenő tendenciákat. Dolgozatában egy, a japán társadalomra általában jellemző jelenséget, a bocsánatkérést vizsgálja, mely az utóbbi három évtizedben jelentős változásokon ment keresztül azáltal, hogy a médiában nyilvános bocsánatkérés (sazai kaiken) formájában az általános érdeklődés középpontjába került. A szerző sajtóorgánumok és egyéb médiaanyagok feldolgozásával részletesen elemzi a médiában rendszeresen megjelenő sazai kaikenek formalizálódásának folyamatát, azok főbb típusait és az általuk elérni kívánt hatásban bekövetkezett változásokat. A kötetben szereplő valamennyi dolgozat sokéves, elmélyült kutatói munka eredménye, amelyet a szerzők által alkalmazott egyéni megközelítések és új kutatási eredmények igazolnak. Jelen kötetben a Kortárs Japanológia sorozatban megszokott módon a japán neveket és szavakat az MTA helyesírási előírásai alapján a magyar fonetika szabályai szerinti átírásban közöljük. Ettől eltérünk, ha egy japán szó már a magyar nyelvben meghonosodott valamilyen formában (pl. Tokió), akkor ezt alkalmazzuk, nem a japán kiejtés szerinti magyar átírást (Tókjó); valamint amennyiben a nem japán nyelvű szakirodalomban a japán neveket Hepburn vagy más rendszerű nemzetközi átírásban közlik, ez esetekben az ezekre vonatkozó hivatkozás természetesen a kiadásban szereplő írásmódot tartalmazza. A KRE Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézet, Japanológia Tanszék vezetője: Varrók Ilona alapító intézetvezető (irodalom, neveléstörténet, műfordítás, 1994—) Oktatók: Botyánszki-Horváth Zsuzsanna óraadó (szakfordítás, 2015-) Doma Petra óraadó (színháztörténet, 2017—) Farkas György óraadó (filmművészet, 2014-) s ]4 ¢