Page 16 [16]
ELőszó
tett kínai/japán eredetű csan/zen buddhizmus filozófiai hátterét vizsgálja a 20.
század meghatározó jelentőségű japán filozófusa, Nisida Kitaró Dzen no kenkjú
(,A zen tanulmányozása") című művének elemzésén keresztül.
Szabó Noémi tanulmánya a magyar történelem iránt érdeklődő olvasók figyel¬
mét is felkeltheti. Dolgozatában a szerző korabeli magyar és német nyelvű forrá¬
sok (újságcikkek, szakkönyvek stb.) alapján azt vizsgálja, hogy milyen informáci¬
ók jutottak el hazánkba Japánról a Japán megnyitása és a Meidzsi restrauráció,
illetve az Osztrák-Magyar Monarchiával megkötött utolsó egyenlőtlen szerződés
időszaka között.
Kovács Emese dolgozata jelen tanulmánykötetben a szociológia szakterü¬
letét képviseli. A szerző 9 évig folytatott tanulmányokat Japánban, így első
kézből, a legapróbb részletekig ismeri a mai japán társadalomban végbemenő
tendenciákat. Dolgozatában egy, a japán társadalomra általában jellemző
jelenséget, a bocsánatkérést vizsgálja, mely az utóbbi három évtizedben jelentős
változásokon ment keresztül azáltal, hogy a médiában nyilvános bocsánatkérés
(sazai kaiken) formájában az általános érdeklődés középpontjába került.
A szerző sajtóorgánumok és egyéb médiaanyagok feldolgozásával részletesen
elemzi a médiában rendszeresen megjelenő sazai kaikenek formalizálódásának
folyamatát, azok főbb típusait és az általuk elérni kívánt hatásban bekövetkezett
változásokat.
A kötetben szereplő valamennyi dolgozat sokéves, elmélyült kutatói munka
eredménye, amelyet a szerzők által alkalmazott egyéni megközelítések és új ku¬
tatási eredmények igazolnak.
Jelen kötetben a Kortárs Japanológia sorozatban megszokott módon a japán
neveket és szavakat az MTA helyesírási előírásai alapján a magyar fonetika sza¬
bályai szerinti átírásban közöljük. Ettől eltérünk, ha egy japán szó már a magyar
nyelvben meghonosodott valamilyen formában (pl. Tokió), akkor ezt alkalmaz¬
zuk, nem a japán kiejtés szerinti magyar átírást (Tókjó); valamint amennyiben
a nem japán nyelvű szakirodalomban a japán neveket Hepburn vagy más rend¬
szerű nemzetközi átírásban közlik, ez esetekben az ezekre vonatkozó hivatkozás
természetesen a kiadásban szereplő írásmódot tartalmazza.
A KRE Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézet, Japanológia Tanszék vezetője:
Varrók Ilona alapító intézetvezető (irodalom, neveléstörténet, műfordítás, 1994—)
Oktatók:
Botyánszki-Horváth Zsuzsanna óraadó (szakfordítás, 2015-)
Doma Petra óraadó (színháztörténet, 2017—)
Farkas György óraadó (filmművészet, 2014-)
s ]4 ¢