Oldal 14 [14]
ELőszó
a ,szakmában" tevékenykedő (oktató, kutató, doktorandusz) volt hallgatóink
tudományos eredményeit a japán történelem, művészettörténet, társadalom,
irodalom, színház, műfordítás, nyelvészet, média és kommunikáció témájában
folytatott kutatásaik területén. Második kötetünk a sorozatban a Japán Alapít¬
vány Sakura Core Projectje keretében készült, az első olyan összeállítás, amely
széles körképet nyújt a hazai japánnyelv-oktatás történetéről, a japán nyelvköny¬
vek egyre gazdagabb és színvonalasabb kínálatáról, a Japán Alapítvány Budapesti
Irodájának és a Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társaságának a japánnyelv¬
oktatás területén végzett tevékenységéről, a japán nyelv oktatásával kapcsolatos
kutatási eredményekről.
A jelenlegi kiadvány valamennyi szerzője a KRE Keleti Nyelvek és Kultúrák Inté¬
zetének tudományos fokozattal rendelkező vagy közvetlenül annak megszerzése
előtt álló oktatója. A 12 tanulmányból (7 megvédett és 5 készülő disszertáció
anyagából) álló kötet felöleli a japanológia szinte valamennyi diszciplínáját (kul¬
túra és művészet, irodalom és nyelvészet, fordítástudomány, történelem — mű¬
velődési és diplomáciai — , szociológia, valamint színház- és filmtudomány).
Varrók Ilona oktatás-, illetve művelődéstörténeti témát választott dolgozata
tárgyául. A tanulmány interdiszciplináris megközelítésben mutatja be a japán
művészeti nevelés történetét a Meidzsi-kortól napjainkig. A szerző meggyőző ér¬
veléssel fejti ki a japán kultúra vizuális jellege és a japán művészetek szinkretizáló
hagyománya közötti szoros összefüggéseket, amelyek fontos szerepet játszanak
az egyén és közösség, az individuális és kollektív kreativitás közötti kapcsolato¬
kon alapuló művészeti oktatásban és nevelésben.
Farkas Ildikó eszmetörténeti témájú dolgozata az Edo-kor szellemi irányza¬
taiból a talán legjelentősebbel foglalkozik: a kokugaku (Kokugaku) főbb iránya¬
it, eszméit, tudósait és tevékenységüket mutatja be, áttekintve azt a folyama¬
tot, melynek során a kora újkorban megfogalmazták a japán kultúra sajátos,
megkülönböztető jegyeit, és amelynek során a közös kultúra felfogása egy új,
kollektív identitás alapja lett.
A fenti két dolgozat meggyőzően bizonyítja azt a napjainkban előtérbe kerülő
tézist, hogy minden nép tárgyakban, szokásokban, rítusokban őrzött tradícióin
túl kapcsolatrendszereiben, mentalitásában őrzött szellemi öröksége mutat a
jövő felé.
Farkas György kutatásainak középpontjában a japán és a nyugati filmművészet
közötti kapcsolatok állnak. Dolgozatában a legjelentősebb japán filmrendező,
Kuroszava Akira munkásságában meghatározó szerepet játszó nyugati kulturális
hatásokat elemzi, a Véres trón című film és Shakespeare Macbeth című drámá¬
jának mélyreható elemzésén keresztül.
«126