Page 13 [13]
OCR
ELőszó részesült. Az elkészült anyag hozzávetőlegesen 39 834 címszót tartalmaz, 24 147 összetételt, 12 799 szókapcsolatot, 417 közmondást mutat be 47 488 szabad példa segítségével, 146 139 magyar megfelelőt nyújtva. Tanszékünk eddig tíz önálló tematikus konferenciát rendezett. Első konferenciánkat 2005-ben a Japán és az EU közötti cserekapcsolatok évének keretében, Japán és az EU címmel tartottuk. A tematikus konferenciákon a hazai és meghívott külföldi, Japánból, Németországból, Olaszországból érkezett japanológus szakemberek olyan témaköröket dolgoztak fel, mint Japán és az Európai Unió kapcsolatai és együttműködése a japán és európai kölcsönhatások eredményeként; a japán-magyar kapcsolatok története; Japán és szűkebb környezete, Kína és Korea kapcsolatrendszere, a kelet-ázsiai régió politikai és kulturális kölcsönhatásai; a japán nyelv oktatásának kérdései; a japán kommunikáció sajátosságai és újabb változásai; a japán művészet megjelenése és kutatása Magyarországon; a japán— magyar fordítás a fordítástudomány tükrében; utánérzés a japán irodalomban, és további, a humán és a társadalomtudományok területeinek kérdései Japánt illetően. Legutóbbi nemzetközi konferenciánk témája a japán szubkultúra volt. Volt olyan konferenciánk is, amelynek nem a témák, hanem az előadók adták meg jellegét: fórumot biztosítottunk fiatal szakembereknek, japanológus doktoranduszoknak, hogy kutatásaikról beszámoljanak, illetve olyan, nem japanológus kutatóknak is, akik kutatásaik során valamilyen módon Japánnal kapcsolatos témára bukkantak és azt dolgozták fel. Mindezzel a hazai Japánkutatás olyan hálózatát teremtettük meg, amely ma már eredményesen tud együttműködéseket megvalósítani, és kapcsolatba hozta az egyébként eltérő szakterületük vagy intézményük miatt külön tevékenykedő szakembereket. Több kiadványtis megjelentettünk, többek között négy konferenciánk anyagát közreadó köteteket, illetve az Eötvös Kiadó által 2009-ben kiadott Ismerjük meg Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba című könyvünket (Farkas Ildikó szerkesztésében). A Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének oktatói által összeállított kötet nemcsak a japán szakos egyetemi hallgatókat kívánja bevezetni a japanisztika tudományának alapjaiba, hanem a japán nyelvet tanulókat és a japán kultúra iránt érdeklődőket is. Egyrészt a hagyományos területek — történelem, irodalom-, művelődés-, művészet- és vallástörténet, nyelvtudomány -, másrészt az újabb, a mai ismereti igényeknek is megfelelő területek — fordítástudomány, kommunikáció, társadalomismeret — felől megközelítve, közérthető stílusban. A szak 20 éves évfordulója alkalmából 2015-ben elindítottunk egy tanulmánykötet-sorozatot Kortárs japanológia címmel. Első kötetünkben a japán szakos képzés 20 éves fennállásának alkalmából rendezett jubileumi konferencia anyagát tettük közzé, amelyben bemutattuk jelenlegi és volt oktatóink, valamint már «lle
