Seite 13 [13]
ELőszó
részesült. Az elkészült anyag hozzávetőlegesen 39 834 címszót tartalmaz, 24 147
összetételt, 12 799 szókapcsolatot, 417 közmondást mutat be 47 488 szabad példa
segítségével, 146 139 magyar megfelelőt nyújtva.
Tanszékünk eddig tíz önálló tematikus konferenciát rendezett. Első konferen¬
ciánkat 2005-ben a Japán és az EU közötti cserekapcsolatok évének keretében, Ja¬
pán és az EU címmel tartottuk. A tematikus konferenciákon a hazai és meghívott
külföldi, Japánból, Németországból, Olaszországból érkezett japanológus
szakemberek olyan témaköröket dolgoztak fel, mint Japán és az Európai Unió
kapcsolatai és együttműködése a japán és európai kölcsönhatások eredményeként;
a japán-magyar kapcsolatok története; Japán és szűkebb környezete, Kína és Korea
kapcsolatrendszere, a kelet-ázsiai régió politikai és kulturális kölcsönhatásai; a
japán nyelv oktatásának kérdései; a japán kommunikáció sajátosságai és újabb
változásai; a japán művészet megjelenése és kutatása Magyarországon; a japán—
magyar fordítás a fordítástudomány tükrében; utánérzés a japán irodalomban,
és további, a humán és a társadalomtudományok területeinek kérdései Japánt
illetően. Legutóbbi nemzetközi konferenciánk témája a japán szubkultúra
volt. Volt olyan konferenciánk is, amelynek nem a témák, hanem az előadók
adták meg jellegét: fórumot biztosítottunk fiatal szakembereknek, japanológus
doktoranduszoknak, hogy kutatásaikról beszámoljanak, illetve olyan, nem
japanológus kutatóknak is, akik kutatásaik során valamilyen módon Japánnal
kapcsolatos témára bukkantak és azt dolgozták fel. Mindezzel a hazai Japán¬
kutatás olyan hálózatát teremtettük meg, amely ma már eredményesen tud
együttműködéseket megvalósítani, és kapcsolatba hozta az egyébként eltérő
szakterületük vagy intézményük miatt külön tevékenykedő szakembereket.
Több kiadványtis megjelentettünk, többek között négy konferenciánk anyagát
közreadó köteteket, illetve az Eötvös Kiadó által 2009-ben kiadott Ismerjük meg
Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba című könyvünket (Farkas Ildikó szer¬
kesztésében). A Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének
oktatói által összeállított kötet nemcsak a japán szakos egyetemi hallgatókat
kívánja bevezetni a japanisztika tudományának alapjaiba, hanem a japán nyelvet
tanulókat és a japán kultúra iránt érdeklődőket is. Egyrészt a hagyományos te¬
rületek — történelem, irodalom-, művelődés-, művészet- és vallástörténet, nyelv¬
tudomány -, másrészt az újabb, a mai ismereti igényeknek is megfelelő területek
— fordítástudomány, kommunikáció, társadalomismeret — felől megközelítve,
közérthető stílusban.
A szak 20 éves évfordulója alkalmából 2015-ben elindítottunk egy tanulmány¬
kötet-sorozatot Kortárs japanológia címmel. Első kötetünkben a japán szakos
képzés 20 éves fennállásának alkalmából rendezett jubileumi konferencia anya¬
gát tettük közzé, amelyben bemutattuk jelenlegi és volt oktatóink, valamint már
«lle