Oldal 12 [12]
ELőszó
egyre több japán egyetemmel - jelenleg 11 egyetemmel — kötöttünk különböző
egyetemközi vagy karok közti egyezményeket. Hallgatóinknak lehetőségük van
arra is, hogy nyári diákmunka keretében fejlesszék japán nyelvtudásukat Japán¬
ban. Emellett kapcsolatban állunk japán cégek hazai fiókvállalataival is, ahol
szintén van rá lehetőségük, hogy még a tanulmányaik alatt megismerkedjenek
a japán vállalatok működésével.
Említést kell tennünk egyéb külföldi és hazai szakmai kapcsolatainkról is,
amelyeket az elmúlt húsz évben, illetve az utóbbi időben alakítottunk ki. Ok¬
tatóink az Erasmus program keretében vendégoktatóként tartanak előadásokat
külföldi egyetemeken, illetve nálunk is rendszeresen tartanak órákat Erasmus
programmal érkező külföldi vendégtanárok. Oktatóink, köztük a vezetőségben
tisztséget betöltő kollégák a Magyarországi Japánnyelv-oktatók Társaságának,
valamint az Európai Japánnyelv-oktatók Társaságának (Nihongo Kjóiku Renraku
Kaigi) munkájában is közreműködnek. A társaság évente rendezett konferenci¬
áin keresztül kapcsolatban állunk számos európai japanológiai intézménnyel,
illetve néhány Japánban működő, a japán nyelv oktatásával foglalkozó intéz¬
ménnyel. A konferencia több alkalommal Magyarországon, tanszékünkön került
megrendezésre. Tagjai vagyunk a Közép- és Kelet-Európai Japánnyelv-oktatási
Hálózatnak, 2013-ban a Japán Alapítvány támogatásával egyetemünkön került
megrendezésre hét kelet- és közép-európai egyetem, többek közt a KRE, a BGF és
az ELTE japánnyelv-oktatási szakembereinek részvételével a japán nyelvoktatás
kérdéseivel, jövőjével foglalkozó kétnapos szimpózium. Intézeti tagsággal rendel¬
kezünk az EAJS-ben (European Association for Japanese Studies), és rendszeresen
részt veszünk annak programjaiban, konferenciáin. Oktatóink közreműködnek
az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, Japán filológia Doktori Programjában
témavezetőként, opponensként, védésen bizottsági tagként.
A szak megalakulása óta több - a szakma egészét érintő — program gazdája:
a Japán Alapítvány 1997-től bízta meg egyetemünket, illetve tanszékünket a
Nemzetközi Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga lebonyolításával, melyet immár
évente két alkalommal intézményünkben rendezünk meg a Magyarországon és
a környező országokban japánul tanulók számára.
A tanszéken működő lexikográfiai műhelyben 2000-től kezdtük el Nukazava
Kazuo Japán magyarországi nagykövete kezdeményezésére, a Japán Nagykövet¬
ség és a Japán Alapítvány, valamint az Oktatási Minisztérium támogatásával, a
Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának Keleti nyelvek szakcso¬
portjával történő együttműködésben a japán-magyar nagyszótár szerkesztési
munkálatait. A szótár 2015-ben jelent meg az első, tudományos igénnyel szer¬
kesztett Japán-magyar nagyszótárként, és japán külügyminiszteri kitüntetésben
+ 10°