OCR
Az angol fordítások áttekintése angol fordítása által támasztott kívánalmaknak: Frankfurt 1597, Frankfurt 1600, Amszterdam 1651. Fenntartva azt az állításomat, hogy Aleyn lehetséges latin forrása a Baccarus-szövegcsoport valamely tagja volt, az alábbiakban bemutatok három olyan szöveghelyet, amelyek némileg ellentmondanak ennek, illetve tovább árnyalják a forrás kérdését, mivel a Hiszoria egy lehetséges kéziratos változatára utalnak. Az első két olvasat magyarázható a fordító szabad forráskezelésével és kreativitásával is, míg a harmadik a feltételezett kéziratos forrás egyéni megoldására utalna. Ez a hipotetikus kéziratos változat azonban jelenleg nem áll a kutatás rendelkezésére. Az első ellentmondó szöveghely a történet Pacorus-epizódjában található. Pacorus, a magyar lovag szintén beleszeret Lucretiába, és levelekkel próbálja meghódítani. Előbb egy virágcsokorba, majd egy hógolyóba rejti üzenetét, de udvarlási kísérletei rendre meghiúsulnak. A lovag kitartásán elmélkedve Piccolomini azokhoz hasonlítja Pacorust, akik még elevenen megégetve is szerencsésnek tartják magukat. Aleyn angol fordítása a következő: , A sort of Stoicall wits, who if they were put in Phalaris his Bull, would not rore but sing.”’** Az eredeti latinban Piccolomini utalasa Phalarisra, Agrigentum (Akragas) zsarnokára vonatkozik, aki ellenségeit egy bronzból készült bikában égettette meg." Mint látható, Aleyn szintén bikáról beszél, elméletileg tehát a következő latin mondatot fordítja: ,et in tauro Phalaridis clausi vitam se credunt possidere beatam."5" A Baccarus-csoport tagjai azonban egy másik állatot említenek, bennük szabályosan Phalaris lováról (eguo) van szó: in eguo falaris H 160 in eguo fallaris H 154, H 156, H 157, H 158, H 239, Lyon 1505, Lyon 1518 in eguo Phalaris ms Bp2. H 151, Bázel 1551, Bázel 1571, Frankfurt 1597, Frankfurt 1600, Amszterdam 1651 hiányzik a teljes mondat ms Mm Ebben az esetben két lehetséges magyarázat van Aleyn változtatására. Az egyik, hogy Aleyn követte a latin forrásában találtakat, s ez esetben az a forrás a Baccarus-csoport többi tagjától eltérően tauro olvasatot tartalmazott. A másik lehetséges magyarázat, hogy Aleyn magától cserélte ki a lovat bikára, ismerve Valerius Maximus vonatkozó történetét. Aleyn egy másik olyan fordítói megoldása, amely szintén magyarázható lenne mind a forrásában található hibával, mind pedig saját szövegértelmezői döntésével, 34 ALEYN 1639, 73-74. , A sztoikus hozzáállás birtokosai, akik, ha Phalaris bikájába teszik is őket, nem nyögnek, hanem énekelnek." 255 Valerius Maximus, Factorum et dictorum memorabilium libri novem IX 2, 9. 236 MATE 2018a, 281-282. 105