Seite 90 [90]
Az angol fordítások áttekintése
A fent felsorolt művek közül E. J. Morrall nyomán részletesen foglalkoztam az
1553-as anonim prózafordítással, valamint William Braunche 1596-ban megjelent
munkájával. Az 1553-as névtelen fordítás az X-ágba tartozó, a H 236 kiadáshoz
nagyon hasonló, de azzal nem teljesen azonos latin szöveg alapján készült. A Wil¬
liam Braunche által 1596-ban közreadott angol fordítás pedig az Y-ágban található
domus-csoport egy ismeretlen, valószínűleg kéziratos példányán alapult. Ez utóbbi
szövegről azóta egy közös tanulmányt is megjelentettünk Maczelka Csabával, aki a
Braunche név irodalmi álnév jellege mellett érvelt, és részletesebben foglalkozott a
szöveg euphuisztikus stílusával."" A jelen kötetben további két anonim angol fordí¬
tásról (kiad. 1515 és 1708), valamint Charles Aleyn munkájáról lesz még szó. A fenti
listában 3. számon felsorolt, 1570 körülre datált verses fordításból csak egyetlen ív két
töredéke maradt fenn, így az angol szakirodalom sem foglalkozott vele.
Elvileg létezhetett egy Shakespeare tollából származó dramatizált angol feldol¬
gozás is, ami azonban csak kikövetkeztetett adat, a szakirodalom kételkedik benne,
hogy a szöveg valóban az avoni hattyú munkája lett volna." Mivel az adatok az
1620-80-as évekből származnak, amikorra már több angol fordítás is rendelkezés¬
re állhatott, nem lehet tudni, hogy pontosan melyik szöveget értették az Eureolus/
Eurialus & Lucretia cim alatt. A Lost Plays Database szerkesztői felhívják rá a figyel¬
met, hogy a történet rövid összefoglalója megtalálható egy késő 17. századi angol
nyelvű világkrónikában is: Nathaniel Wanley, The wonders of the little world, or, A
general history of man (1678):
CHAP. VIII. Of the Passion of Love, and the effects of it in divers Persons.
1. Eurialus Count of Augusta, was a young man of extraordinary Beauty,
and during the stay of the Emperour Sigismund, King of Bohemia and
Hungary at Sienna, he cast his eye upon Lucretia a Virgin of that place,
and at first sight fell vehemently in love with her: the Virgin also (whom
in respect of her admirable form they called commonly the second Venus)
was no less surprised than himself at the same instant. In a short time
they became better acquainted; but at the Emperour’s removal thence to
Rome, when Eurialus was compelled to leave his Lady behind him, she
not able to endure his absence, died under the impatience of it. Ewria/us at
the hearing of her death though (somewhat supported by the counsels and
consolations of his Friends) he was contented to live, yet from the news of
her death to the last day of his life was he never known to laugh. (105)!”
17 MaczELkA-MATE 2021.
18 PéREZ FERNANDEZ-WILSON-LEE eds. 2014, 48. Az elveszett darabra lâsd az elveszett szinmüvek adatbäzisänak
(Lost Plays Database) „Eurialus and Lucretia” szécikkét: https://lostplays.folger.edu/Eurialus_and_Lucretia.
https://lostplays.folger.edu/Eurialus_and_Lucretia
179
88