Oldal 88 [88]
OCR
Az angol fordítások áttekintése íródott, ahogy Piccolomini eredetije is. A két ismert 15. századi francia fordító közül Saint-Gelais teljesen verses fordítást készített, Anthitus munkájában pedig váltakoznak a verses- és prózarészek. Nagy előrelépés lenne, ha a jövőben össze lehetne hasonlítani ennek a francia fordításnak a szövegét azzal a két latin variánssal, amelyek egykor szintén Charles de France könyvtárához tartoztak. Az egyik az az illusztrált kódex, amely ma a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum ms 68 jelzetű példánya, a másik a párizsi Bibliothégue Nationale de France Latin 6716 jelű kódexe. Ez a két latin szövegtanú Schindler megállapításai szerint is rokonítható egymással." Akár az derülne ki a három szöveg kapcsolatáról, hogy a két latin szövegtanú valamelyike ennek a francia fordításnak a forrása, akár ennek ellenkezője, az érdekes új adalékokkal szolgálhatna arról, hogy kik és milyen céllal szerezték be ugyanannak a szövegnek akár több különböző variánsát. Mint előző kötetemben megállapítottam," a francia nyelvű Hiszroria-fordítások, az azokat kiadó nyomdászok, és ugyanezen nyomdäszoknak a Historia latin hagyomanyaban elfoglalt helye arra utal, mintha Franciaországban nem is lett volna olyan ritka jelenség, hogy egy nyomdász különböző, a szöveghagyomány elterö ägaihoz tartoz6 Historia-szövegtanüknak is a birtokäba jusson. Fontos lenne megtudni, hogy a különböző Historia-variänsok gyűjtése jellemezte-e a bibliofil Charles de France könyvtárát, vagy az adott gyűjteményben található valamelyik latin szövegtanú szolgált a később Oroszországba került névtelen francia fordítás alapjául. 10 SCHINDLER 2016, 24-25. 11 MAT£ 2018a, 208-209. 86
