Oldal 86 [86]
OCR
Francia fordítások: Louvencourt és két kevéssé ismert francia fordítás hogy az előbbi szöveghely alapján kiesett ms Vb itt is felmerül mint lehetséges forrás. Vagyis míg a ma Bécsben őrzött ms Vb két olvasatban osztozik Louvencourt fordításával, addig a Bázel 1554 kiadás mind a három olvasatban. Természetesen nem kizárható ugyanakkor, hogy Louvencourt saját ismeretei alapján javította bikára a forrásában talált (és a Baccarus-csoportra jellemző) ló kifejezést. Mivel azonban a fordítása alig hagy lehetőséget, hogy latintudásáról és emendátori képességeiről meggyőződhessünk, ezt a feltételezést nehéz alátámasztani. A mindössze három kimutatható szöveghely alapján tehát Francois Louvencourt 1598-ban készült francia nyelvű, erőteljesen átdolgozott Hiszoria-fordítása egy bázeli kiadványhoz áll legközelebb. A benne azonosítható latin szöveghelyek ennyire alacsony száma miatt Louvencourt francia szövege Giovanni Paolo Verniglione olasz fordításához hasonlóan az extrém esetek közé tartozik. Ezeknél már csak a szintén francia Francois Belleforest fordítása-átdolgozása volt szélsőségesebb, hiszen abban egykori - feltételezhetően latin - forrásának egyetlen nyoma sem mutatható ki. A képzeletbeli skála másik végén a magyar históriás ének áll, mivel abban összesen huszonhárom szöveghely alapján lehetett megállapítani a legvalószínűbb latin forrást, Johannes Oporinus 1554-es bázeli nyomtatványát. Adatok két francia fordításról a BNF es az Ermitazs gyűjteményeiben A szakirodalomból ismert további két francia fordítás is, amelyeknek a szövegéről sajnos ebben a kötetben sem tudok számot adni. Az egyik francia fordítás a 16. századból való, és nem kozvetlentil Piccolomini Historia de duobus amantibusin, hanem annak Alessandro Braccesitől származó olasz fordításán alapul. A szöveg létezéséről Else Richter monográfiája adott hírt: ,Roman d’Eurial et Lucresse, Bibliothèque Nationale de France ms. Fr. 19178. fol. 1: Commancement de l’histoire des deux tresandantz et parfaictz amantz Eurial et Lucresse de Siene. Entrant l’empereur en la cite de Siene... - Fol. 89v: et Lucresse survesquit troys ans, laissans aprés eulx deulx tous leurs enffans vivans, riches et bien conditionnez. Fin.” A Richtertöl idezett zárósor valóban azt mutatja, hogy a francia szöveg Braccesi olasz művén alapul, hiszen az éppen azzal fejeződik be, hogy Lucretia három évvel élte túl Eurialust, és közös gyermekeik mind gazdagon és jó körülmények között éltek, amikor édesanyjuk is eltávozott az élők közül. 165 RICHTER 1914, IX. 84
