Oldal 54 [54]
OCR
A szöveghagyomány feltárásának újabb fejleményei Pacorus 75v non tandali regis lidia formosa uxor formosior fuit guam ista est 75v Diomedes 81v Argus 71v Plinius 75r Dávid hiánya 78r papille prenitide 81v Pharaonem siculum 67v roseis aquis 81r hiányzik Eurialus ruhdinak leirasa 65r Parum est ait Achates 75v amorem, qui tegi non vult, vincam 66r A Ps8 kéziratban olvasható tandali alakváltozat ismét azt mutatja, hogy a minuscula c-t cseréje gyakran megtörtént a kéziratos hagyományban, az egyébként a szöveghagyomány X-ágába tartozó szövegtanúkban is. A német területeken elég hamar domináns helyzetbe is került az olvasat, amikor az 1450-es évek végén a Niklas von Wyle szerkesztette iszoria-kiadás(ok)ban kanonikussá vált, és alapjául szolgált több fordításnak (német, dán, lengyel), illetve némi módosulással az ún. Baccarus-csoport kései, 17. századi kiadásaiban is megmaradt. A párizsi BNF NAL 153, azaz Ps8 kézirat feltárásával tehát nem csak a franciaországi Historia-változatok listáját bővítettük, de az Octovien Sant-Gelais nevéhez köthető korai francia nyelvű fordítás lehetséges forrásának korabeli textológiai közegéhez is közelebb jutottunk. Az Y-ágba tartozó három párizsi kézirat: mss Ps4 és Ps/, valamint a ms Ps9 Két másik Párizsban őrzött, újonnan feltárt Hiszoria-kézirat, mss Ps4 és Ps7 az Y-ágba tartozó itáliai másolási helyű, illetve a római impresszummal megjelent ösnyomtatvänyokkal rokonithatöak. A ms Ps7 besoroläsähoz hat jellegzetes szöveghely áll rendelkezésemre, a bemutatást ezzel a kézirattal kezdem. Majd egy öszszekötő ponton keresztül (offendat-dimisit — domus/dominus — britanos dacosgue) vezetem át az elemzést ms Ps4 rokonságának feltárására. A ms PSs9 kézirat ugyan szintén az Y-ág tagja, de inkább a német területeken dominánssá vált Baccaruscsoportra jellemző olvasatokat hordoz, jóllehet a csoportalakító hiba nem jelenik 52
