A szöveghagyomány feltárásának újabb fejleményei
1. secreto cupidinis arcu mss CV1, Tr2, Pz, Pst, Ps5, Ps6,
Pi, Ps8. H 213, H 214, H 216=C
61, H 217, H 218, H 219, H 220,
H 221, H 226, H 228, H 230, H
232, H 233, H 234, H 235, H 236,
H 237, H 240, P 157, C 69, C 70,
C 71, C 72, Velence 1504, Velence
1514, Velence 1515, Bázel 1545,
Bázel 1554
2. [8] cupidinum arcu ms Ox
3. certo cupidinis arcu mss R, O [ceco is], Bp1, Bp2, Vc,
Mg, Mh, Mk, Mj, Mü, Ms, Mm,
MI, RCo, RCa, CV3, CV4, Tri,
Tr3, N, FiC, P1, Ps2, Ps3, Ps7, Lp,
Ps9, Ps10, LA. H 151, H 154, H
156, H 157, H 158, H 160, H 225,
H 239, R3,R 4, BMC IV 44, C 65,
Lyon 1505, Lyon 1518, Bazel 1551,
Bazel 1571
4. ceco cupidinis arcu ms Ps4, Gi
5. toto cupidinis arcu mss Vb, Mf, M, CV2, WUn1, Gs
A második szöveghely abból a részből való, amikor Lucretia tervét kovetve a frank
lovag teherhordó béreslegénynek álcázza magát, a narrátor pedig csodálkozik, hogy a
nemes és gazdag Eurialus hajlandó rangon aluli gúnyát ölteni, hogy bejusson Lucretia
házába, mert a szerelmes nem ismer akadályt semmiben. Piccolomini: , O insensatum
pectus amantis. O mentem caecam. O animum audacem corque intrepidum. Quid
est tam nimium quod tibi non parvum videatur? Quid tam arduum quod planum
non aestimes?””
Ebben az esetben olyan jelzöhärmasok figyelhetök meg, amelyeket nem lehet csak
közvetlen másolási hibákkal magyarázni, hanem ismét felvetődik, hogy két szer¬
zői változat készült a Historia szövegéből," amelyekben néhány igepár (inveniat —
offendat, deseruit — dimisit), illetve jelzőcsoport eltért egymástól. A lipcsei ms Lp és két
rokon kódexe invium — pervium — arduum jelzöhärmasäban az elsö kettö ugyanarra
a -vium szótőre épül, tehát etimológiailag logikusan következnek egymásból. A két
67 . MÁTÉ 2018a, 271. ,Ó, a szerelmes meggondolatlan keble! Ó, a vak elméje! Ó, a bátor lelke és rettenthetetlen
szíve! Mi lehet olyan hatalmas, ami neked kicsinek ne tűnne? Mi lehet oly szűk, amit szélesnek nem ítélsz?"
® Erröla felvetesemrölläsd: MATE 2018a, 45. különösen 110. j.