Oldal 32 [32]
OCR
A szöveghagyomány feltárásának újabb fejleményei Ellenben: 1. Ego ut vitem infamiam nostre mss Bp1, Q, Mr, Ms, CV1, Tr2, Tr3, imminentem familie hoc ago, quod WOs, Ox, P1, Psl, WUn2, Gi, Lp. si tibi conducit, non propterea sum H 213, H 215, H 216=C 61, H 218, premiandus H 219, H 220, H 221, H 222, H 226, H 228, H 230, H 231, H 233, H 235, H 236, H 240, P 157, RSuppli, C 62, C 70, C 71, C 72, Velence 1504, Velence 1514, Velence 1515 2. ego ut vitem infamiam nostre ms Ps5, Ps6, Ps8. C 69, H 214 imminentem familie hoc ago. Quod si tibi conducit: non propterea sum premiandus Ez a három példa elegendő annak érzékeltetésére, hogy a kéziratok közötti rokonság sem jelent közvetlen leszármazást, és a kéziratos hagyomány feltárása még segíthet a hiányzó láncszemek pótlásában. Visszatérve most a nagyobb léptékű összehasonlításhoz, a négy X-ágba tartozó, újonnan feltárt kézirat és szorosabb rokonaik elkülönülésére hívom fel a figyelmet néhány szöveghely segítségével. Az első a Cupido nyilának jelzője, amely Sosias híradása nyomán Eurialus szívébe talál, és szerelmet ébreszt benne. A vélhetőleg autentikus olvasatot, secreto Cupidinis arcu a pienzai kézirat és rokonai hordozzák (mss Pi, CV1, Ir2, Ps1, Ps6, aláhúzással jelölve), míg az oxfordi kódexből eltűnik a nyíl jelzője. A lipcsei kézirat és rokonai (alább dőlt betűkkel kiemelve) olvasata szerint Cupido nyila "biztos, mindig célba talál: mss Lp, Ms, MI. A két giesseni kézirat különböző olvasatai a másolás során fellépő torzulásokra hívják fel a figyelmet. A ms Gi kéziratban annak lehetünk tanúi, hogy a certo alakból egy r kiesésével és a t-c felcserélésével ceco vak" lesz: certo — cerco? — ceco. A ms Gs kódexben mintha a c-t betűcsere és az ope ingenti módszere egyszerre ttinne fel: ceco — ceto* — teto? — toto. 30
