Oldal 575 [575]
MELLÉKLETEK 573
mindmáig fennmaradt. A két épületet erős fal övezte. Ide menekültek a környék
lakói a sorozatos betörések és pusztítások idején.
Századok folyamán a templomot és kolostort sokszor feldúlták. Legnagyobb volt
az 1661-es török-tatár pusztítás, amely mindent felégetett. Domokos Kázmér fe¬
rences püspöksége idején építették újra 1664-ben. A kolostor mai alakjában 1733
és1759 között épült barokk stílusban.
A régi templomot 1802-ben lebontották és emelték az újat 1804 és 1838 között
barokk stílusban, s ami figyelemre méltó: faboltozattal.
Templomunk összes berendezését Papp Miklós brassói oltárkészítő kivitelezte
fából még a múlt században.
A csíksomlyói kegytemplom legnagyobb értéke a Szűz Anya kegyszobra. Isme¬
retlen mester faragta hársfából a 15-16-ik század fordulóján. Magassága: 227 cm.
A kegyszobor mellett jobb- és baloldalt Szent István és Szent László Tirolban
készült faszobra áll. — A festett üvegablakok Csehországban készültek 1905-ben.
Különös figyelmet érdemel a templom orgonája. 1930-ben készült Wegenstein
Lipót temesvári orgonagyárában, Geyer József zeneművészeti főiskolai tanár tervei
alapján. Orgonánk 3 billentyűsorával, 33 változatával és 2600 sípjával az ország
legkorszerűbb orgonái közé tartozik.
A csíksomlyói kegytemplom hazánk nagy búcsújáróhelye is egyúttal. A csíki¬
ak és gyergyóiak 1567-ben fegyveres erővel védték meg hitüket János Zsigmond
hadaival szemben. Ennek emlékét őrzi a pünkösdi búcsú.
Csíksomlyó a múltban fontos művelődési központ is volt. A ferencesek itt már
1649-ben papnevelő intézetet tartottak fenn; azon kívül elemi és középiskolát,
tanító és kántorképzőt vezettek. Itt tanult többek között Gábor Áron is, az 1848¬
as forradalom híres ágyúöntője. - 1721-töl eme iskolák tanulói játszották a híres
csíksomlyói ,,misztériumdramakat” is.
Itt működött Kajoni [sic!] János könyvnyomdája 1676-tól, amelyben tankönyvek,
ima- és énekeskönyvek, meg más hasznos egyházi és világi tartalmú nyomtatványok
láttak napvilágot. Kajoni Jánost egyébként a 17. század sokoldalú szerzeteseként
tartja számon a történelem. Kiváló volt mint énekgyűjtő, zeneszerző, történész,
nyomdaalapító és orgonaépítő. Mellszobra a kolostor négyszögű udvarában látható.
A mű Ferencz Ernő alkotása 1973-ból.
A Kissomlyó hegyén három kápolna áll. Pogány és őskeresztény nyomokon
épültek a századok folyamán. Jellegzetes a Szálvátor kápolna, amelynek festett
homorú kazettás mennyezete az 1670-es években készült.
Műemlékegyüttesünk a szocialista állam különös támogatását élvezi. A javítá¬
sokat jelentős anyagi és erkölcsi támogatással segíti.