Oldal 502 [502]
OCR
500 V. A MODERNIZÁLÓDÁS Magyar érték 2011-ben megindult a törekvés arra, hogy a pünkösdi búcsújárást az UNESCO szellemi kulturális örökség részévé nyilvánítsák. Messzire vezetne áttekinteni e folyamatot. Az elgondolások, előterjesztések, bizottsági munkák, viták és vélemények csak a szakmai (félynyilvánosság előtt és mögött zajlottak. Mivel szellemi kulturális örökség címre előterjeszteni valamit minden ország a saját területén jogosult, a hivatalos romániai felterjesztés megtörtént ugyan, ám annak további sorsa mindenkor ki volt szolgáltatva a bel- és kultúrpolitikai viszonyoknak. Némileg leegyszerűsítve: ha a román kormányban volt magyar miniszter, valamelyest előrehaladt, ha nem volt, lefékeződött a folyamat. Egészen bizonyos, hogy ha egy ilyen elismertetés (amit akár idézőjelbe is tehetnénk) valaha is megtörténik, az a szokás és ünnep egészét más keretek közé fogja helyezni; sőt, maga az elismertetés folyamata, a megszülető szaktanulmányok és vélemények máris más keretek közé helyezik. A témát újabban a legilletékesebb, az egyik első szakanyag összeállítója, Tánczos Vilmos foglalta össze, arra a kérdésre (is) keresve a választ, hogy vajon ,kié a csíksomlyói búcsú?" A kérdés a felterjesztés első ötletétől kezdve az volt: hol, kik, milyen eszközökkel fogják úgy megvilágítani ezt az ünnepet, hogy az „alkalmassä” väljon olyan elismertetesre, amely a , szellemi kulturális örökség" részeként azonositja azt. Ez a „megvilägitäs” egészen egyértelműen átszínezése azoknak a dimenzióknak, jelesül a vallási és a nemzeti vonatkozásoknak, amelyek kevéssé vagy egyáltalán nem férnek bele a , kulturális örökség? értéksemleges, ideológiamentes fogalmába. Noha az UNESCO-elismertetés megakadt, az értéktárak összetett hierarchikus rendszerében a csíksomlyói pünkösdi búcsú része lett az Erdélyi Értéktárnak. A leírás, a források és az indoklás szövege 2018. december közepe óta olvasható az Erdélyi Értéktár honlapján. A leírás néhány bekezdésben a búcsú történetét követi végig kiegyensúlyozott, tényszerű megfogalmazásban; az indoklásból kiemelhetjük ezeket a mondatokat: , A Csíksomlyói búcsú a magyarság kulturális, vallási, közösségi értéke [...] Az egyházi és világi értelmiség ma a hit és a kulturális önazonosság megtartásának szimbólumát is látja Csíksomlyóban."""7 A hivatalos előterjesztő ez esetben is egy politikai szervezet, az RMDSZ és annak vezetője, Kelemen Hunor volt - ugyanaz, aki 2011-ben miniszterként megindította a hivatalos UNESCO-eljárást. Egy következő lépésként 2020. május 21-én a magyarországi Hungarikum Bizottság is hungarikummá nyilvánította a , csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely”-et. A Hungarikumok Gyüjtemenye weboldalän a rövid, kétbekezdésnyi bemutatäs foglalkozik a bücsüjarässal &s a Märia-kultusszal, Märia-kegyszoborral, 956 Tanczos 2018a, 2018b. 57 http://www.kjnt.ro/ertektar/ertek/a-csiksomlyoi-punkosdi-bucsu-1 (letéltve: 2020. januar 31.).
