producerek, illetve számos intézmény (ügynökségek, kiadók stb.) között — főként
a szerzői, előadói jogok és az ezekkel szorosan összefüggő komoly anyagi kérdések
tisztázatlan kezelése folytán. Povedák István a művet és a körülötte kiformálódó
, remitologizáció" folyamatait elemezve pontosan fogalmaz: , maga a mű az évtize¬
dek során kanonizálódott és erőteljesen összefonódott a megélt nemzeti öntudat¬
tal”.2!! Az 1983-ban bemutatott produkció első rendezője a városligeti ősbemuta¬
tó tízéves évfordulójára készülve méltán érezhette, hogy biztos sikerre számíthat,
hiszen a csíksomlyói búcsúról addigra már mindenki tudta, hogy az ott összegyűlő
tömeg a vallási mellett nemzeti összetartozást is átél és igényel.
Az ütközések egyik része a színfalak mögött, másik része a sajtóban zajlott
le; előbbire kisebb, utóbbira valamivel jobb a rálátásunk. Ma is tanulságos lehet
a színpad mindkét része, az érvek és ellenérvek, ezen keresztül az ütközés termé¬
szete. Nem ismerhetjük pontosan a szereplők közötti kommunikációt, annak pon¬
tos időpontjait, tartalmát, formáját, hangnemét, de az sejthető, hogy nem mindig
mindenki tudta (akarta?) a kellő világossággal a többiek értésére adni a szándékait.
A csíksomlyói ferencesek saját feljegyzése a háztörténetben P. Márk József tol¬
lából csak tömören vázolja a konfliktust:
Folyó év elején jelentkezett a budapesti Szabad Tér Színház rendezői bizottsága,
hogy a pünkösdi ünnepek alkalmával előadnák a Kissomlyó helyen az , István
a király" rockopera színművet. Váratlanul ért a hír, ezért kezdetben beleegye¬
zésünket nyilvánítottuk. Alig telt el tíz nap, rádöbbentünk, hogy semmiképpen
sem lesz alkalmas ez az előadás. Bálint Lajos érsek úr is ellenezte az előadást.
A mi elöljáróink: P. Benedek Domokos provinciális, és P. Bartók Albert házfő¬
nök üzenetet küldött az illetékeseknek, hogy nem lesz alkalmas pünkösdkor az
előadás. Ellenben a sajtó és Duna Tv adásában elmarasztalták elöljáróinkat az
Érsek úrral egyetemben. Végül is elmaradt a színielőadás, ami később beigazo¬
lódott, hogy semmiképpen sem lett volna helyén való!"
A források és emlékezések alapján a történet és az ütközések sora a következő¬
képpen értelmezhető. A helyi , ötletgazda? a csíksomlyói (csobotfalvi) plébános,
Gergely István volt-e. Nem tudjuk pontosan, hogy ő kereste-e fel a darab magyar¬
országi alkotóit, vagy azok találták meg őt; Koltay Gábor saját cége, a Szabad Tér
Színház kezdeményező szerepére emlékszik." Az ajánlat az volt, hogy a pünkösdi
búcsúhoz igazítva, annak előestéjén, május 28-án, pénteken este a hegy nyergében
kerülhetne sor az István, a király előadására. A produkció szervezője, a Szabad Tér
Színház vállalta (volna), hogy ehhez megépíti a színpadot, és kiépíti a tér hango¬
sítását. Ez jól jött volna a búcsús nagymise megtartásához is, mivel azt abban az
"11 Povedák 2015. 106.
912 HD-CC 1993. Vádak.
915 Koltay 2008. 237.