Oldal 456 [456]
OCR
454 V. A MODERNIZÁLÓDÁS Ez kissé beszűkítette a szerkesztők lehetőségeit. A miseközvetítés előtt csak egyegy alkalommal lehetett néhány kiválasztott hétköznapi vagy ismertebb embert megszólaltatni. ,Ismeretkôzlésre” az 4ldozäs — akár tíz-tizenöt percet is kitevő — idején kerülhetett sor: ilyenkor hol korábban készült interjúkat játszottak be, hol élő adásban beszélgettek a közvetítőkocsiba behívott vendégekkel. Fontos korlát a televíziós közvetítések behatárolt ideje. Nagy csúszás nem lehet a misekezdet és az adáskezdet, a mise vége és az adás vége között, ezért egyre pontosabban kellett rögzíteni azt, hogy mikor indul, és mikor érkezik meg a kordon és a papság a nyeregbe, milyen hosszú a mise, a szentbeszéd, az áldoztatás. A pünkösdszombati nagymise közvetítése annyi ember összehangolt munkáját követeli meg, hogy ott sem rögtönzésekre, sem ismétlésekre nem nyílik lehetőség. Az, hogy ki és mi látszik a képernyőn, vagy kit és mit nem mutatnak, mindig is fontos üzenetet hordoz. Sokszor megfigyelhető volt, hogy közéleti emberek, politikusok felhasználták a búcsú által megteremtett nyilvánosság lehetőségét, ha nem is kampánycélra, de a szereplésre mindenképpen; mások éppen ezt igyekeztek elkerülni. Vezető politikusok magánemberként érkezve megtehették, hogy nem is engedték magukra irányítani a kamerákat, így csak , véletlenül" kerülhettek képbe. Lovagrendek díszes ruhákba öltözött csoportjait 1990 után az első néhány évben még nemigen lehetett látni, aztán amikor a kamerák jelenléte állandósult, ez is megszokottá vált (akárcsak a budapesti Szent István-napi körmeneteken). Petercsák Tivadar számolt be róla, hogy mások mellett 2006 óta például az egri boräszok „fertälymesterei” is évente elzarándokolnak a búcsúba, közülük néhányan díszes ruhájukban az oltár előtt foglalnak helyet." A hangsúlyok a televíziós közvetítésekben természetesen némileg máshová esnek, mint amit a helybeliek a magukénak tartanak. Ha a szerkesztőt az érdeklődése például a moldvai csángók felé vonzotta, s emiatt újra meg újra őket szólaltatta meg, rájuk terelte a figyelmet, akkor helybeliek, főként székelyek között hamarosan felröppentek azok a megjegyzesek, hogy ,ez nem csak csángó búcsú", ,vannak itt mások is7"."$ A nagymisén kívüli események közül rendszeresen került adásba a plébániatemplomban tartott csángó mise. Ezen a Duna Tv rendszeresen jelen volt, és a felvételeket általában pünkösdvasárnap vagy valamelyik későbbi hétvégén adták le. Az első hat évben, 1993 és 1999 között Balogh Júlia, a határon túli adások szerkesztőségvezetője volt a főszerkesztő. Utána az ugyancsak erdélyi származású, 1981-ig bukaresti, 1983-tól budapesti tévés Cselényi László irányított, még később a Barlay Tamás, illetve Mucsányi János vezette vallási szerkesztőség vette át az adásokat. Balogh Júlia emlékezése szerint sok éven át összeszokott stáb dolgozott. A kilencvenes években a Duna Tv forgatócsoportja és szerkesztői személy szerint is komoly tekintéllyel bírtak, a helyszínen szinte mindent megtehettek, amit akar844 Petercsák 2014. 61. 845 Interjú Mihály Andrással, 1997. május 18. 846 Csaky 2017. 46.
