véve, ahhoz képest valóságos és lenyűgöző; ezt fejezik ki a helyszínen a korábban
médiából tájékozódók , másra számítottam" típusú megjegyzései. A búcsús tömeget
éppen ez a viszonyítási helyzet, ez a mentális háttér választja ketté: azokra, akik
közvetítést mellőzve, és azokra, akik a közvetítésre tekintettel vannak jelen a bú¬
csúünnepen. Az utóbbiak helyszíni tapasztalata a képernyőn korábban már látottak
mellett kiegészül mindazzal, amire a közvetítés nem irányította rá a tekintetüket,
egyúttal megnöveli a várakozást azzal kapcsolatban, ami már ,ismerős". Olykor
talán a szereplési vágyat is megnöveli: lelkesebben integetnek, magukat kihúzva
állnak a kamera elé, ha valaki mikrofonnal szólítja meg őket. Szójáték, de igaz,
hogy a média a távollevőket (kissé) bekapcsolja az eseményekbe, a benne lévőket
viszont (kissé) kikapcsolja onnan.
Egy később leadott vagy megismételt adásban látott egyházi szertartás élmé¬
nye az időbeli késleltetés folytán még közvetettebb. Ismétlés a búcsú után néhány
héttel még elsősorban az érdeklődés folytonosságából fakad; sok évvel későbbi is¬
métlések (ilyenek is voltak) inkább emlékfelidézést érhetnek el. Az internet adta
lehetőségek, az online archívumok elérhetősége megint csak új befogadói magatar¬
tást eredményez. Sok évvel később újra látni egykori tévéműsorokat egészen más,
mint a maguk idejében; jobban megmutatkoznak a , régiségek" a szemléletmódban,
a kameramozgásokban, a kommentárokban és a megszólalókon.
Szőts István, K. Kovács László az 1940-es évek első felében filmre vettek rész¬
leteket. Lehetséges, hogy a következő évtizedekben amatőrök készítettek mozgó¬
képes felvételeket. 1990-ben a Magyar Televízió M2 csatornája már készített mű¬
sort a búcsúról. Sok évvel később megtekintve ezt a huszonhárom perces adást,
láthatjuk, hogy ez már tartalmazza azokat a jellegzetes fordulatokat, amelyek ké¬
sőbb is vissza-visszatértek. Megszólal ferences szerzetes (Bartók Albert házfőnök)
és szakértő (János Pál múzeumigazgató), közelről és távoli nagytotálból követnek
egy keresztalját, mégpedig a legszebb és legnagyobb gyimesit, látjuk az ő papjukat,
Berszán Lajost, ahogy hatásos szavakkal elindítja a menetet, hallhatunk interjút
résztvevővel, aki a múltat is felidézi és a jelen gondjait is felemlíti (akkor éppen:
a kisebbségi jogok várt megadását), látunk meghatott, magát elkönnyező női arcot.
A szerkezetet búcsús népénekek adják meg, erre vannak rávágva jelenetek képei,
és ezekkel váltakoznak a beszélgetések."
Rendszeresen készített műsorokat a búcsúról az 1993 óta működő Csíki Tv is.
Mint helyi televízió, igen értékes, másfelől forrásértékű volt a tevékenységük. Sok
éven át Csúcs Mária és Csúcs Péter alkottak állandó tudósító párost; munkájukra
egy idő után a Duna Tv is igényt tartott, átvették az anyagaikat, vagy megbízták
őket kiegészítő bejátszások elkészítésével. A kétezres években a Csíki Tv fenn¬
tartási és finanszírozási nehézségekkel küzdött, több tulajdonosváltáson átesett,
a napi híradójukat többször is szüneteltetni kényszerültek.