OCR
422 V. A MODERNIZÁLÓDÁS tás aztán sokaknál nem vált be. Sok csíkszeredai kereskedő csak a búcsú napjaira foglalt helyet a Szék útja valamelyik sarkán, kapuk előtt, megegyezve a háziakkal, hogy mit fizetnek nekik a helyért, a kivezetett áramért. Mások a környék falvaiból, távolabbi városokból érkeztek. 1993-ban a csobotfalvi hármas elágazás környékén a diákok ötvenhét árust dokumentáltak. Egymás mellett, egy sorban állt az első tizenhat bódé vagy sátor: kalapos Székelydobóból, egy tökmagos Régenből, egy kalapos Tusnádfürdőről, egy mézeskalácsos Brassóból, egy következő kalapos Székelyudvarhelyről, egy cukorkás Csíkrákosról, egy újabb kalapos Székelydobóból, egy kötött állatokat árusító Kolozsvárról, egy bizsus Régenből, egy harisnya- és zokniárus Székelyudvarhelyről. Mária-kitűzőket gyergyószentmiklósi, színes tollakat nagyszebeni, vasfazekakat marosvásárhelyi árus hozott a búcsúba."" A számbeli növekedést és térbeli kiterjeszkedést látva 1994-ben és 1995-ben a csíkszeredai Önkormányzati Hivatal segítségével teljességre törekvő kérdőíves felmérést készíttettem a búcsúban árusítási engedélyért folyamodókról és a kiadott engedélyekről. A kérdések az árusok személyére, cégére, lakóhelyére, árukészletére, a segítőkre, a bérelt területre és a fizetendő összegre vonatkoztak."" A főbb adatokat a kitöltők saját maguk is összesítették. 77 Magyar Mónika és Fülöp Hajnalka megfigyelései és jegyzetei. 778 Az adatlapokat a hivatal munkatársai töltötték ki, a szükséges engedélyt a hivatalvezető és a polgármester adta ki. A felmérés anyagi hátterét az OTKA kutatási támogatása biztosította. Mindnyájuk segítségét e helyen is köszönöm.