települési csoportok jelentőségének halványodásával együtt felerősödik a foglal¬
kozási, érdeklődési csoportok, vallási közösségek súlya." Jelenlétüket ritkán re¬
gisztrálják, látható jelvényt vagy táblát rendszerint nem visznek, ruházatukról
— szerzetesek vagy lovagrendek kivételével - nem lehet felismerni őket, így főként
inkább a megfigyelés, illetve a kérdőíves kikérdezés adataira tudunk támaszkodni.
Az első szabad évben, 1990-ben már érkezett Debrecenből egy csoport a Ke¬
resztény Értelmiségiek Szövetsége szervezésében. Más-más összetételben ők aztán
éveken át vissza-visszatértek, és gyakorta reformátusok is csatlakoztak hozzájuk.
A települési és intézményi csoportok között látjuk a helyét a plébániai csopor¬
toknak, amelyek kisebb-nagyobb városok esetében mindkét jelleget mutatják: Bu¬
dapestről (Újlak, Városmajor, Pestszentlőrinc, Pestszentimre, Farkasrét, Káposztás¬
megyer), Szegedről (Alsóváros), Oroszlányból (Szent József), Mosonmagyaróvárról
(Nepomuki Szent János), Szeged-Tápéról stb.
Szerzetesrendek - domonkos nővérek Hódmezővásárhelyről, az Isteni Ige Tár¬
saság (Verbiták) tagjai Kőszegről, piaristák stb. — ritkábban látszanak előfordulni.
Cserkészek szervezett csoportjait a ferencesek feljegyzései csak Erdélyből
emlitettek meg (Csikcsics6, Gyergy6¬
ujfalu, Nagybanya, Székelyudvarhely,
Szentkeresztbanya, Zetelaka). Ez ami¬
att van, hogy mashonnan érkezett cser¬
készcsapatok nem jelentkeztek be, nem
regisztráltak, vagy hogy valószínűleg
plébániai vagy iskolai csoportokhoz csat¬
lakoztak.
Iskolák, elsősorban egyházi (katoli¬
kus) gimnáziumok csoportjai ugyancsak
1996-1997 óta tűntek fel gyakrabban
a búcsúban, mint például Kiskőrösről
a Petőfi Sándor Gimnázium, Szegedről
a piaristák és a Karolina Iskola, Bajá¬
ról a Szent László Gimnázium, Makóról
a Szent István Általános Iskola. A feren¬
ces kapcsolatoknak itt elsődleges szere¬
pe lehetett, emiatt elképzelhető, hogy
a szentendrei Ferences Gimnáziumból
(eleven személyes kapcsolatokon keresz¬
tül) már korábban is érkeztek.