Seite 170 [170]
OCR
168 IN. A FELMÜLT (1949-1989) országról is, mindenfelől, olyan rengeteg, Bákó megyéből, mindenhonnan olyan sokan voltak, kimondani nem lehet." Az 1970-es évekre esik a Csiksomly6 iránt megélénkülő magyarországi érdeklődés is, amire érdemes e helyen röviden kitérni. Addig a hazai nyilvánosságban Csíksomlyóról alig eshetett szó, ha mégis, inkább más témájú írásokban. (A Népszabadság egyik szerzője például az iparművészetről írva 1979-ben megdicsérte a hegytetőn álló kápolnák egyszerűségét, s egy fél mondatot a hívők is kaptak: ,ahova a stacióknál meg-megállva elzarándokolnak a búcsúsok".""") A ,nomád nemzedék" és a kibontakozó táncházmozgalom 1970 után egyre inkább bevitte a köztudatba Erdélyt, sokan indultak útnak népzenei gyűjtők, turisták, barátok. Több más kutatás és dolgozat tárgya, amire itt csak utalunk, a magyarországiak Erdélyről alkotott képének alakulása a szocializmus idején, majd később a rendszerváltást követően." Lassacskán keresettek és népszerűek lettek fontos könyvek, például Kallós Zoltán balladagyűjtései, erdélyi emlékírók (Tamási Gáspár, Győri Klára) könyvei, sőt erdélyi útikönyv is megjelent. Domokos Pál Péter 1979-ben kiadott , Édes hazámnak akartam szolgálni..." című összeállítása dallamokkal párosítva tette közzé Kájoni János Cantionale Catholicum gyűjteményét, vele egy kötetben pedig Petrás Ince János klézsei minorita plébános népköltészeti gyűjteményét és levelezését. Ez a testes kiadvány a benne foglalt kismonográfia méretű bevezetővel fontos eligazítás volt az Erdély és Moldva iránt érdeklődőknek." 1981-ben a budapesti Várszínházban Kerényi Imre rendezésében adták elő a Csíksomlyói passiót. Ezt a 18. századi passiójátékok szövegétől ihletett darabot a következő tíz évben nagy sikerrel játszották itthon és külföldön is."?" A koreográfus Novák Ferenc volt (ugyanaz, aki két évvel később az István, a király rockoperát is koreografálta). A nyelvi archaizmusok még belül voltak a jól érthetőség határán, bárki élvezhette őket, és látványosak voltak a hagyományos népi kultúra által ihletett színpadi mozgások." Akkoriban ez sokak figyelmét terelte Csíksomlyó felé. Demonstratív ereje volt annak, hogy színpadon megjelenhetett a vallás, Jézus kínszenvedésének története és Erdély, amibe önkéntelenül értetődött bele az Erdéllyel való mélységes összetartozás, illetve ennek vágya. Ezt nyíltan akkoriban még egyáltalán nem lehetett kimondani: kritikájában Nagy Péter például gondosan 415 Bosnyák 1981. 34-35. - Bartos Szilveszterné Burkus Ilona (sz. 1919) Komjátpatakán máskor is beszélt Bosnyák Sándornak (Bosnyák 1982. 106), és egy megrendezett népzenei gyűjtésnek is résztvevője volt 1968-ban (Folklór Adatbázis, http://folkloredb.hu/fdb/index.php, letöltve: 2019. április 30.). 416 1979-02-18 Székely. 417 A kiterjedt szakirodalomból lásd Kürti 2001, Feischmidt 2008. 418 Domokos P. 1979. 4% Balog-Kerényi 1981. - A darabnak és tâgabb kontextusänak ért6 elemzése: Ablonczy 1983. 120 Színlap, elemzés, hatástörténet: Kálmán é. n.
