Seite 158 [158]
156 IN. A FELMÜLT (1949-1989)
sebb tételére, assistálásra el szoktak jönni; továbbá el szoktak menni legalábbis
a szomszéd községekből többen olyan hívek, akiknek az ünneplő egyházközség¬
ben rokonaik, közeli ismerőseik vannak: ezért, amint élőszóval akkor jeleztem,
az idei pünkösdi búcsút az említett segédkező paptestvérek és az említett nem
nagyszámú, ,más" hívek részvételével gondoltuk kezdettől megtarthatónak.
Amikor a somlyói búcsúünnep ilyen megüléséről ápr. 25-én Nistor Traian
Stalin-tartományi kultusz miniszteri megbízottal nálam személyesen tárgyaltam,
ilyen formában ő is megengedhetőnek jelentette ki.
Az ünnepi szentbeszéd megtartására az egyik szomszéd lelkipásztort kér¬
tük fel.
A kapott 1458/1952. számú értesítésre vonatkozólag szíves és lehetőleg
sürgős választ kérek: azt hogyan értelmezzük? A más községek papságának és
híveinek kizárását tágabb értelemben véve megtarthatjuk-e a pünkösdi búcsút
úgy, mint más itteni községek búcsúját: a jelen felterjesztésben jelzett módon?
Rendelkezés szerint az esperesség plébániáit a búcsúra vonatkozólag a válasz
kézhez vétele után értesíthetem ki.
A vikárius - noha az egyházügyi inspektor hozzájárult volna, hogy a búcsút más
települések templombúcsúihoz hasonlóan tartsák meg, vagyis hogy ott lehetnek
más települések hívei is — május 22-i levelében, amit fogalmazványból ismerünk,
pünkösd előtt tíz nappal lényegében letiltotta ezt a lehetőséget:
A 87/1952. sz. iratára és arra adott válaszom kapcsán, továbbá a szerzett érte¬
sülésekre tekintettel a csíksomlyói búcsúra idegen miséző, prédikáló és gyónta¬
tó papok hívása nem ajánlatos. A kegytemplom papja, Bartos Mihály egyedül
végezze el az ünnepélyes szentmisét, más papok pedig tartózkodjanak a rész¬
vételtől. Kérem, szíveskedjék ilyen értelemben sürgősen intézkedni.
Az esperes erre már , megadta" magát, és jelezte, hogy a meghívott szónokot visz¬
szamondták, és május 25-én vasárnap ebben az értelemben fognak a templomok¬
ban hirdetni. Annyit azért jelzett, hogy mivel Taploca és Csíkszereda egy községet
alkotnak, ezek az ottani papok felmennének Csíksomlyóra.
Mindennek ellenére mégis csak voltak a búcsúban , idegen" papok. Ez kiderül
abból, hogy három héttel a búcsú után a csíkszeredai főesperes levélben kért vá¬
laszt arra a kérdésére, hogy van-e észrevétel a búcsúra meghívott és érkezett más
egyházközségbeli papokkal kapcsolatban, mivel ez általános szokás, és az inspek¬
tornak sem volt ellene kifogása.
Tisztelettel jelentem, hogy hogy a csíksomlyói búcsú megtartásával kapcsolat¬
ban az 1458/1952. sz. alatt küldött rendelkezés szerint jártunk el.
Tekintettel arra, hogy Csíkban minden egyházközség a saját templomában
búcsúnapját (titulusát) is ünnepélyesen meg szokta ünnepelni oly módon, hogy