OCR
150 IN. A FELMÜLT (1949-1989) ugyanakkor a mai ember művészi ízlését se zavarja. Így nyert az arc szabályosabb vonásokat, a tagok arányosabb alakot és a bő redőkben leomló köpeny természetesebb fekvést [...] Alacsonyabb lett a fejen lévő magas korona; sötét bordó színt kapott a köntös (ami az eredetin fehér), a Jézus alak is arányosabb, a dicssugarak természetesebb elrendezésben ölelik körül a Szentszűz alakját. Az ,amerikai Csiksomly6” pünkösdi búcsús programja nagy vonalakban a következő szokott lenni. Vasárnap - tehát nem pünkösdszombaton - késő délelőtt, délben vagy fél 1-kor szentmise a templomban, utána közös ebéd; 3-kor vasfüggöny keresztút, 4-kor szabadtéri mise. A misék alatt általában több ferences gyóntatta az egybegyűlteket, és helybeli atyáktól vagy vendég szónokoktól több szentbeszéd is elhangzott. A Szent István-napi búcsúk alkalmával több esetben már reggel is tartottak miséket, délután vesperás és a szobor megkoszorúzása következett. Az ünnepségekre a hetilap jó előre toborozta a híveket, újabb és újabb figyelemfelhívások jelentek meg, majd utánuk részletes beszámolók következtek. A kegyhely életének egyik , fénypontja?" volt, amikor 1974-ben a budapesti amerikai nagykövetségről külföldre távozott Mindszenty József bíboros amerikai körútja során útba ejtette VYoungstown egyházközségeit is. A ferences kegyhelyen éppen pünkösdre időzítette érkezését. Beszédében felidézte a 16. századi erdélyi viszonyokat, János Zsigmond erőszakos térítési kísérletét, a csíki-gyergyói székelyek ellenállását, és ennek kapcsán megemlékezett a , szentháromság-tagadók?" elleni küzdelemről, amit nemcsak a 16. században, hanem a maga idején is aktuálisnak tartott: Nagyobb válságban vagyunk mi vallási tekintetben ma, mint a székelyek voltak a XVI. század közepén. Ma nemcsak Szentháromságtagadás van. Ez is túl sok volna az anyagelvűség táborától. De támadják az ateizmussal, az istentelenséggel nemcsak a teremtést, a megváltást és a megszentelést, a Szentháromság együttes és külön művét, hanem támadják mindazt, ami a Kinyilatkoztatásban benne van, amit Jézus hároméves nyilvános működésében hirdetett. Tagadják az ember halhatatlan lelkét és ezzel az emberi méltóságot, hiszen az új tanokban ma az istentelenség és az embertelenség frigyesül, és oda van az ember méltésaga és Allatfelettisége.** A bíboros halálát (1975) követő években a látogatásra emlékezve az újságban újra meg újra felhozták beszédének főbb gondolatait, és a környék magyarságát az ő alakját középpontba állítva hívták a kegyhelyre. Megtartották az őszi Mária neve napi búcsút is, és feltűnő, hogy az újságban egyre természetesebb módon használták a , csíksomlyói búcsú? kifejezést. 384 Mészáros 1967. 35-36. 385 Krajsovszky 2008.