OCR
142 IN. A FELMÜLT (1949-1989) talására és megerősítésére. Egyedül vagyok, Isten fizesse koszton élek, mindig azzal fekszem le, hogy reggel halva talállnak] meg az ágyban, de örömmel munkálkodom a kegytemplomnak régi, sok kegyelmet osztó, kereszthordozásra erőt adó kegyszobor csíksomlyói Szűz Mária tiszteletének apolasaért.*© 1955. április 24-én a lelkész újra levelet írt a börtönéből frissen kiszabadult püspöknek, amelyben kérte, hogy a ,kegyhely régi őrei" jöjjenek vissza Somlyóra. Idős korára, magas vérnyomására és állandó szédülésére, a szemén elhatalmasodó hályogra hivatkozott. , Én szívesen maradok a Szűzanya lábánál, de félek, hogy öszszeesem, vagy nem fogok látni." Kérését akkor még nem lehetett teljesíteni. Még két évig szolgált, romló egészséggel, romlatlan hűséggel. 1956 szeptemberében Bartos Mihály beszámolt az addigra már szabadon engedett püspöknek, Márton Áronnak a Mária neve napi búcsúról, amin abban az évben igen sokan vettek részt. Örömmel jelentem, hogy a csíksomlyói Mária neve búcsú a régi szokás szerint Kisasszony napja utáni első vasárnap nagyon szépen sikerült. A hívek nem fértek be a templomba, kint hallgatták a szentmisét. 1000 áldozó volt, paptársaim is jöttek segíteni gyóntatni. [...] 1949 utan nem voltak ennyien. Örvendett mindenki, mi papok is. Semmiféle incidens nem történt. Szép csendben zajtalan folyt le az egész ünnep. Hála Istennek.7 P. Daczó Lukács a saját vezetésű Historia Domusába 1960-ban feljegyzést írt az elődje munkájáról; ebből is ráláthatunk a ferencesek nélkül maradt kegytemplom helyzetére. Bartos Mihály 1952 húsvétján már itt volt Somlyón. A pap nélkül maradt kegytemplom gondozását 5 esztendőn át lelkiismeretes pontossággal végezte. Itteni működése kezdetén volt idő, amikor a szeredai hívek is ide kijártak hozzá, mert odabenn demokrata pap volt. [...] Nagy volt a munka, amit itt öreg testtel, de fiatalos buzgósággal elvégzett. A Szent Antal kilencedek, a búcsúk megtartásában nem volt hiány. Közkedvelt gyóntató volt, a gyóntatószékben többek bevallása szerint olyan volt, mint egy angyal. Az egyik alkalommal, amikor sok volt még a gyónó, de a szentmise ideje is elérkezett, a sietős gyónóknak mondta ezt: , Legyenek türelemmel, mert egy vén pap mégsem barát!" Szerzetesi egyszerűséggel élte napjait. Nagyon szerette a Szűzanyát. A barátok megmaradt holmiját hűségesen megőrizte. A hívek nagyon megszerették, és közösen megsiratták egymást, amikor elment."§ 366 GYÉL 1953-1993. (Csíksomlyó kegytemplomról). A levél kelte 1953. július 13. 367 GYÉL 1956-2436/23. [felzet felirat nélkül]. A levél kelte 1956. szeptember 10. 368 Daczó HD (1960. III. 11.).