142 IN. A FELMÜLT (1949-1989)
talására és megerősítésére. Egyedül vagyok, Isten fizesse koszton élek, mindig
azzal fekszem le, hogy reggel halva talállnak] meg az ágyban, de örömmel mun¬
kálkodom a kegytemplomnak régi, sok kegyelmet osztó, kereszthordozásra erőt
adó kegyszobor csíksomlyói Szűz Mária tiszteletének apolasaért.*©
1955. április 24-én a lelkész újra levelet írt a börtönéből frissen kiszabadult püs¬
pöknek, amelyben kérte, hogy a ,kegyhely régi őrei" jöjjenek vissza Somlyóra.
Idős korára, magas vérnyomására és állandó szédülésére, a szemén elhatalmasodó
hályogra hivatkozott. , Én szívesen maradok a Szűzanya lábánál, de félek, hogy ösz¬
szeesem, vagy nem fogok látni." Kérését akkor még nem lehetett teljesíteni. Még
két évig szolgált, romló egészséggel, romlatlan hűséggel.
1956 szeptemberében Bartos Mihály beszámolt az addigra már szabadon en¬
gedett püspöknek, Márton Áronnak a Mária neve napi búcsúról, amin abban az
évben igen sokan vettek részt.
Örömmel jelentem, hogy a csíksomlyói Mária neve búcsú a régi szokás szerint
Kisasszony napja utáni első vasárnap nagyon szépen sikerült. A hívek nem fértek
be a templomba, kint hallgatták a szentmisét. 1000 áldozó volt, paptársaim is
jöttek segíteni gyóntatni. [...] 1949 utan nem voltak ennyien. Örvendett min¬
denki, mi papok is. Semmiféle incidens nem történt. Szép csendben zajtalan
folyt le az egész ünnep. Hála Istennek.7
P. Daczó Lukács a saját vezetésű Historia Domusába 1960-ban feljegyzést írt az
elődje munkájáról; ebből is ráláthatunk a ferencesek nélkül maradt kegytemplom
helyzetére.
Bartos Mihály 1952 húsvétján már itt volt Somlyón. A pap nélkül maradt kegy¬
templom gondozását 5 esztendőn át lelkiismeretes pontossággal végezte. Itteni
működése kezdetén volt idő, amikor a szeredai hívek is ide kijártak hozzá, mert
odabenn demokrata pap volt. [...] Nagy volt a munka, amit itt öreg testtel, de fiata¬
los buzgósággal elvégzett. A Szent Antal kilencedek, a búcsúk megtartásában nem
volt hiány. Közkedvelt gyóntató volt, a gyóntatószékben többek bevallása szerint
olyan volt, mint egy angyal. Az egyik alkalommal, amikor sok volt még a gyónó,
de a szentmise ideje is elérkezett, a sietős gyónóknak mondta ezt: , Legyenek türe¬
lemmel, mert egy vén pap mégsem barát!" Szerzetesi egyszerűséggel élte napjait.
Nagyon szerette a Szűzanyát. A barátok megmaradt holmiját hűségesen megőrizte.
A hívek nagyon megszerették, és közösen megsiratták egymást, amikor elment."§
366 GYÉL 1953-1993. (Csíksomlyó kegytemplomról). A levél kelte 1953. július 13.
367 GYÉL 1956-2436/23. [felzet felirat nélkül]. A levél kelte 1956. szeptember 10.
368 Daczó HD (1960. III. 11.).