ten vannak hozzáépítve. Egészen elrontották vele Somlyó történeti patináját.
Mit keres az itteni történeti épületek között ez a skatulya? De még ha szép
skatulya lenne a skatulyás modern építészeti stílusnak! Seggberúgott skatulya
ez bizony. Pontosan szemben a KALOT szép magyaros stílusával! A nyáron
kezdték építeni, s most januárban fejezték be. Adja a jó Mária, hogy ne sokáig
fájtassa a szemünket. Mert ha majd eljön a mi időnk, a nagy építkezéskor jó
lesz munkáslakásnak, s utána aztán úgy elseperjük onnan, hogy még az em¬
léke is kivesszen a nép tudatából - írta Daczó Lukács 1963. február 24-i fel¬
jegyzésében.#??
A ,veszteséglistat” gyarapitottak a szandékos rongalasok vagy a szandéktalan rom¬
lások, amiben - panaszok szerint - élen jártak a gyerekek. A Kis-Somlyó hegyről
egymás után tűntek el a régi fakeresztek, 1961-ben ,a Jakab Imre zarándok ke¬
resztjét is elvitték, mind a kettét”.* A kálvária kőkeresztjeit sem kímélték , im¬
már a negyedik stációt is ledöntötték. Vasrúddal kellett kifeszíteniük a csutakjáról
a követ, mert úgy bele volt erősítve vascsapokkal. Vagy három más oszlopról is
leverték a keresztet".
A Kis-Somlyó hegy oldalában, a Kálváriától keletre 1961-ben sípályát alakí¬
tottak ki, ami miatt kivágtak minden fát és bokrot, és amit P. Daczó Lukács nagy
rosszallással emleget." A mindössze 400 méter hosszú és 110-130 méter szint¬
különbséggel rendelkező pályához később tányéros sífelvonót is építettek. Az el¬
hanyagolt sípálya sok éven keresztül nem működött, a romos felszerelések egy
korábbi korszak mementóiként árválkodtak.
Az ingatlanok mellett a másik nagy veszteség a rendház könyvtára volt. 1951-ig
ez a középkori eredetű és folyamatosan működött könyvtár minden dúlás és pusz¬
títás mellett is viszonylagos épségben maradt meg, tehát szerzetesek szétszórása
után az államnak valamit kezdeni kellett vele. A gazda nélkül maradt könyvanyag
elszállítására az egyházmegye államilag kinevezett vikáriusa, Adorján Károly 1951¬
ben - nyilván külső nyomásra - levélben kérte a csíkszeredai plébánost. Ő azt
válaszolta, hogy erre csak szakszerű módon, hozzáértő vezetése mellett kerülhet
sor, és engedélyt kért, hogy a ferences P. Hajdú Leánder Csíksomlyóra mehessen.
Erről természetesen szó sem lehetett, úgyhogy egyelőre minden maradt a régi¬
ben. A könyvtár még vagy tíz évig helyben maradt, ám használni nem lehetett:
behordták a rendház keleti szárnyának emeleti kápolnájába, és a helyiséget lepe¬
csételték. Csak 1961-ben szállították át a könyvtár anyagát a Csíkszeredai Városi
Múzeumba, a kiürített helyiség azonban még évekig zárva maradt. Daczó Lukács
egykorú jegyzetében erről így írt: