Oldal 129 [129]
8. A KEGYHELY NÉGY ÉVTIZEDE 127
A harmadik szakasz kezdete 1970-ben az, hogy attól kezdve két ferences dol¬
gozhatott Csíksomlyón. 1969 végén P. Márk József kerülhetett a templomhoz
(egyelőre nem lelkipásztori, csak kántori beosztásban). Daczó Lukácsot áthelyez¬
ték Szentágotára plébánosnak, a helyére pedig P. Écsy János került. Lassacskán
létrejött a modus vivendi a ferencesek, a hatóságok és a hívek között. Természe¬
tesen állandó volt a megfigyelés, szó sem lehetett szabad szerzetesi életről, de az
élet valamivel könnyebb lett.
Mi változott a diktatúra évtizedeiben a csíksomlyói kegytemplom és a ferences
rendház körül? A kérdés egyik oldala az épületek és más , vagyonok? körüli vesz¬
teségek és elvégzett munkák, vagyis a látható alakulás; másik oldala pedig a lát¬
hatatlanabb (noha mindvégig szoros megfigyelés alatt tartott) lelkipásztori munka
és a vallásgyakorlat. Forrásként egyházi levéltári iratok, P. Daczó Lukács feljegy¬
Zései és a vele készült interjúk szolgálnak. A búcsújárás négy évtizedes alakulását
a 9. fejezetben részletezzük.
Veszteségek és változások
A kegyhely diktatúra kori története súlyos veszteségekkel kezdődött. A ferences
rendház és a templom körüli terület a kommunizmus és a szocializmus idején tel¬
jesen profanizálódott, mivel az állami és a helyi vezetés tudatosan törekedett minél
szűkebb térbeli keretek közé szorítani a korábbi szent helyet. A rendházat és annak
minden addig még meglévő földterületét 1950-ben elvették, attól kezdve a rend¬
háznak csak az északi szárnya, a templom melletti földszinti folyosó, a sekrestye és
a fölötte lévő emeleti szakasz maradt egyházi használatban. Lakás és iroda céljára
a lezárt kápolna helyisége mellett, a keleti szárny emeletén 1957-ben adtak vissza
két szobát a visszatérő ferences pap számára (az iskolával közös vécé- és mosdóhasz¬
nálattal!). Az épületben évtizedeken keresztül iskola és kollégium volt, szakiskolás
gyerekek jártak oda, akik gyorsan lelakták az épületet. A ferencesek a kolostorudvar
használatától is meg voltak fosztva. Mindezt tulajdonjogilag nem rendezték el, telek¬
könyvileg minden a ferencesek nevén volt, államosításra csak 1970-ben került sor.
Az egykori ferences gimnázium épületében az 1950-es években árvaházat ren¬
deztek be, ami évtizedekig ott működött. Elesettségük mellett az árvaházi gyerekek
a környék lakói és javai számára némi fenyegetést is jelentettek.?! A rendházhoz
tartozó telken a templom szentélye mögött 1963-ban modern iskolát építettek fel.
Ott vannak a tantermek is így a zárda épülete kizárólag bentlakás lett. Az új
épület egyemeletes, formátlan hodály. Olyan, mint egy nagy hombár. Van benne
8 tanterem, négy alul és négy felül. Az irodahelyiségek a déli oldalán földszin¬
321 A gyermekotthon szocializmus kori történetét alaposan áttekintette: Túros 1998. Egy ott
felnevelkedett visszaemlékezése a saját és a társai életére: Vaszi 2015.