OCR
7. DIKTATÚRA ÉS EGYHÁZ m üldöztetessel, häzkutatässal, kéziratai többszöri elkobzásával, egyetlenként az akkori szorító jelenben saját maga is megírta a rendtartomány 1948 és 1968 között elszenvedett viszontagságait; kézirata csak évtizedek múlva jelenhetett meg." 1990 után sok évig hallgatás övezte a témát, P. Benedek Domokos a nehéz évek emlékezetét egy ferences kántor, Boros Valér életrajzába foglalta bele.?°® Ferencesek visszaemlékezései csak 2001-től kezdődően jelentek meg. P. Bartalis János a saját és a rendtársak emlékezete alapján állított össze karcsú, ám máig nélkülözhetetlen könyvet pontos adatokkal, névsorokkal, fényképekkel." Más meghurcoltak - P. Pap Leonárd, P. Papp Asztrik, P. Balázs Aba, P. Keresztes Albin, P. Nagy Vilmos, P. Bálint Szalvátor — visszaemlékezései a korábbi tartományfőnökük, P. Benedek Fidél írásaival egy kötetben jelentek meg 2002-ben.2"7" Ugyanott kapott helyet az első szabadon megválasztott tartományfőnök, P. Benedek Domokos rövid visszatekintése is." Sarány István, a Hargita Népe újságírója riportkönyvet ällitott össze kényszerlakhelyet megjart paterek elbeszéléseibôl.? Kôtetében olyanok szólaltak meg - P. Benedek Domokos, P. Pap Leonárd, P. Szalontai Barnabás, P. Bartok Albert, P. Márk József -, akik a második világháború után fiatal emberként léptek be a rendbe, szenvedő alanyai voltak a rendtartomány megsemmisítésére irányuló törekvéseknek, a változás utáni időszakban pedig jelentősen hozzájárultak a provincia újjászervezéséhez. Történeti feldolgozásra peres, illetve titkosszolgálati iratok alapján a témában eddig még csak Mirk Szidónia vállalkozott." Diktatúra és egyház viszonyában Stefano Bottoni említi meg azt az alapvető ellentmondást, hogy miközben a felekezeti hovatartozás szigorúan magánügynek minősült, aközben az egyházak kapcsolata az állammal kiemelt politikai kérdéssé vált. A felekezetek teljes alárendeltségbe kényszerültek, amit az ortodox és protestáns keresztények az állammal viszonylag könnyen megkötött egyezmények révén valamelyest könnyebben atvészeltek.?”! Emlékezések, elszenvedett sérelmek, meg nem valósult kezdeményezések, eltűnt irattárak, széthordott könyvtárak, leromlott templomok, elorzott iskolák sokaságán túl a lelkekben és az emberéletekben elszenvedett felmérhetetlen pusztítás jelzi, hogy , mi történt" a kommunista diktatúra negyven évében. Mindezt természetesen nem lehet néhány rövid oldalban összefoglalni, ám említetlenül sem lehet hagyni. A , mi történt" elmondása hasonlatos a zsidó nép pusztai vándorlásának vagy babiloni fogságának elbeszéléséhez: ahogy az kötelezettség a következő nemzedékeknek, 264 Benedek F. 2002b, 2002c. 265 Benedek D. 1998. 266 Bartalis 2001. - A szerző csak emlékezésekre és kéziratokra támaszkodhatott, szakirodalmat nem lelt fel a témához. 267 Sas (szerk.) 2002. 89-185. 268 Benedek D. 2002. 269 Sarány 2010. 270 Mirk Sz. 2017. 271 Bottoni 2008. 313.