Seite 113 [113]
7. DIKTATÚRA ÉS EGYHÁZ m
üldöztetessel, häzkutatässal, kéziratai többszöri elkobzásával, egyetlenként az ak¬
kori szorító jelenben saját maga is megírta a rendtartomány 1948 és 1968 között
elszenvedett viszontagságait; kézirata csak évtizedek múlva jelenhetett meg."
1990 után sok évig hallgatás övezte a témát, P. Benedek Domokos a nehéz évek
emlékezetét egy ferences kántor, Boros Valér életrajzába foglalta bele.?°®
Ferencesek visszaemlékezései csak 2001-től kezdődően jelentek meg. P. Bartalis
János a saját és a rendtársak emlékezete alapján állított össze karcsú, ám máig nél¬
külözhetetlen könyvet pontos adatokkal, névsorokkal, fényképekkel." Más meg¬
hurcoltak - P. Pap Leonárd, P. Papp Asztrik, P. Balázs Aba, P. Keresztes Albin,
P. Nagy Vilmos, P. Bálint Szalvátor — visszaemlékezései a korábbi tartományfőnö¬
kük, P. Benedek Fidél írásaival egy kötetben jelentek meg 2002-ben.2"7" Ugyanott
kapott helyet az első szabadon megválasztott tartományfőnök, P. Benedek Domokos
rövid visszatekintése is." Sarány István, a Hargita Népe újságírója riportkönyvet
ällitott össze kényszerlakhelyet megjart paterek elbeszéléseibôl.? Kôtetében olya¬
nok szólaltak meg - P. Benedek Domokos, P. Pap Leonárd, P. Szalontai Barnabás,
P. Bartok Albert, P. Márk József -, akik a második világháború után fiatal emberként
léptek be a rendbe, szenvedő alanyai voltak a rendtartomány megsemmisítésére
irányuló törekvéseknek, a változás utáni időszakban pedig jelentősen hozzájárultak
a provincia újjászervezéséhez. Történeti feldolgozásra peres, illetve titkosszolgálati
iratok alapján a témában eddig még csak Mirk Szidónia vállalkozott."
Diktatúra és egyház viszonyában Stefano Bottoni említi meg azt az alapvető
ellentmondást, hogy miközben a felekezeti hovatartozás szigorúan magánügynek
minősült, aközben az egyházak kapcsolata az állammal kiemelt politikai kérdéssé
vált. A felekezetek teljes alárendeltségbe kényszerültek, amit az ortodox és protes¬
táns keresztények az állammal viszonylag könnyen megkötött egyezmények révén
valamelyest könnyebben atvészeltek.?”!
Emlékezések, elszenvedett sérelmek, meg nem valósult kezdeményezések, eltűnt
irattárak, széthordott könyvtárak, leromlott templomok, elorzott iskolák sokaságán
túl a lelkekben és az emberéletekben elszenvedett felmérhetetlen pusztítás jelzi,
hogy , mi történt" a kommunista diktatúra negyven évében. Mindezt természetesen
nem lehet néhány rövid oldalban összefoglalni, ám említetlenül sem lehet hagyni.
A , mi történt" elmondása hasonlatos a zsidó nép pusztai vándorlásának vagy babi¬
loni fogságának elbeszéléséhez: ahogy az kötelezettség a következő nemzedékeknek,
264 Benedek F. 2002b, 2002c.
265 Benedek D. 1998.
266 Bartalis 2001. - A szerző csak emlékezésekre és kéziratokra támaszkodhatott, szakirodalmat
nem lelt fel a témához.
267 Sas (szerk.) 2002. 89-185.
268 Benedek D. 2002.
269 Sarány 2010.
270 Mirk Sz. 2017.
271 Bottoni 2008. 313.