második világháború után a kommunista vezetésű diktatórikus állam szovjet
mintára Romániában is erőteljes vallás- és egyházüldözésbe kezdett, amely
minden felekezetet érintett, még ha nem is egyforma mértékben. Ennek társadal¬
mi környezete, fejleményei és állomásai nagy vonalakban és sok részletükben tör¬
téneti feldolgozásokból és emlékezésekből ismertek.
A 20. század második felének erdélyi társadalom- és politikatörténeti fejlemé¬
nyei a rendszerváltozás után Magyarországon és Romániában is komoly kutatások
tárgyát alkották. A kezdetekről, 1949-ről és annak következményeiről Gagyi József
írt értékes könyvet A krízis éve címmel, amelyben összekapcsolta az antropológiai
hiedelemkutatást a sajtóra és levéltári forrásokra alapozott történeti áttekintéssel.
Később megírta a szocializmus korának romániai társadalomtörténetét is." Stefano
Bottoni feldolgozta az 1952-ben szovjet nyomásra és mintára megszervezett Ma¬
gyar Autonóm Tartomány történetét, amit 1960-ban Maros-Magyar Autonóm Tar¬
tomány néven újjászerveztek, 1968-ban pedig megszüntettek."
Vincze Gábor tanulmánykötetben és gondosan szerkesztett forráskiadványban
foglalkozott a második világháború utáni magyar kisebbséggel,?" Novák Csaba
Zoltán pedig áttekintette a csaknem negyedszázados Ceausescu-rendszer magyar¬
ságpolitikáját.?"!
A csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport (KAM) temati¬
kus kötetek sorában közölt rövidebb elemzéseket társadalmi kérdésekről, sajátos
antropológiai - a néprajzot, szociolögiät, tarsadalomkutatäst vegyitö - felfogäs
jegyében. Az esettanulmányok többször visszatérnek hatalomtechnikai és intéz¬
ményesülési vonatkozások tárgyalására. A néprajz és a társadalomtörténet mód¬
szereit felhasználva Oláh Sándor a székelyföldi Homoród mente 1949 és 1962 kö¬
zötti túlélési stratégiáit mutatta be életközeli, sok oral history anyagot felhasználó
könyveben.?”