Oldal 107 [107]
OCR
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 105 Gyergyószárhegyen is szónokolt. Másnap letartóztatták, és éppen a beszédeire hivatkozva perbe fogták. Egy évet töltött börtönben. Periratai között maradt meg elkobzott kézírásos füzete, amelybe lejegyezte somlyói beszédét, amely főként a Mária-tiszteletről szólt, a legenyhébb utalásokat is kerülve az aktuális helyzetre.2"! Különösen híressé és emlékezetessé vált Márton Áronnak az 1949. évi, szintén bérmaúthoz kapcsolódó pünkösdi búcsújárása, amikor az ünnep szombatján - június 4-én, éppen a trianoni békekötés napjának évfordulóján - a letartóztatásától tartva a gyimesi legények gyűrűjében lovon vonult be Somlyóra.?? A jelenet emlékezete közismert, Domokos Pál Pétertől Sas Péterig többen is megírták.28 Egyes részleteket illetően több változatban is elevenek maradtak valóságos és legendaszerű történetek. Ma már nem ellenőrizhető Daczó Katalin újságíró története, amely szerint a ló tulajdonosa Csillag Pál volt Hidegségen. A lovat egy héttel később a Szigurancának is kölcsönadta, ahol úgy megverték az állatot, hogy alig tudták életben tartani. Ezt hallva a börtönben ülő püspök felajánlotta, hogy kárpótlásul kifizeti, de a tulajdonos ezt büszkén elhárította. Ugyanő írta meg azt is, hogy a híres lovas fotót egy református asszony, Boné Anna készítette, aki imádkozni ment a bucstba, és aki kilencvenéves koraban, 2004-ben halt meg.*** Tanczos Vilmos más emlékezőktől azt tudta meg, hogy ,a lovat Zaki Pista adta, Zakariás Gyurinak a fia. Nagy üzletes ember vót, nagy vagyonos ember Komjátpatakán, annyi vagyona volt, hogy rengeteg sok. S neki a fia adott egy almásszürke lovat, s azon a lovon ment bé Marton Âron Somlyéra”.215 Ebben az évben a hatalom már határozott ellenlépéseket tett: kultúrversenyeket szervezett, és a két tömeg esetleges konfliktusának esetére a hadsereget is készenlétben tartotta. A búcsúra felkészített agitátorokat vezényeltek ki, akiktől utólag jelentéseket vártak; ezek ma levéltári forrásként elérhetőek." Nem alaptalanul gondolja Virt László, hogy az 1949-es pünkösdi búcsú, az ott elhangzott püspöki szentbeszéd, majd az, hogy pár nappal később Márton Áron esperes kerületi papi gyűlést tartott (ahol világossá tette, hogy nem adja fel az egyház autonómiáját, és elmegy a végső határig), , hozzájárult ahhoz, hogy a csíki papság a püspöknek néhány nap múlva történt letartóztatása után az ellenállást választotta". Így közvetve Csíksomlyónak is köszönhető az egyház éveken át sikeres ellenállása az államosítással szemben. 1950-től kezdve Somlyó ezáltal is látens jelképpé vált. 241 Mirk Sz. 2018. 113-116. 242 Borsodi-Gergely-Miklós 1996. 243 Domokos 1989. 182, Tánczos 1990, Marton 1996, Albert 1998, Sas 2014, Tánczos 2016. 186-188. Márton Áron akkor elmondott beszédét dokumentumgyűjteményben közölte: Vincze 2003. 125-126. 244 2009-05-29 Daczó. 45 Az 1927-ben született gyimesbükki Simon Jánost idézi: Tanczos 2016. 187. 246 Gagyi 2003, 2004. 206-223. 247 Virt 2002. 175.
