Oldal 107 [107]
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 105
Gyergyószárhegyen is szónokolt. Másnap letartóztatták, és éppen a beszédeire
hivatkozva perbe fogták. Egy évet töltött börtönben. Periratai között maradt meg
elkobzott kézírásos füzete, amelybe lejegyezte somlyói beszédét, amely főként
a Mária-tiszteletről szólt, a legenyhébb utalásokat is kerülve az aktuális helyzetre.2"!
Különösen híressé és emlékezetessé vált Márton Áronnak az 1949. évi, szintén
bérmaúthoz kapcsolódó pünkösdi búcsújárása, amikor az ünnep szombatján - június
4-én, éppen a trianoni békekötés napjának évfordulóján - a letartóztatásától tartva
a gyimesi legények gyűrűjében lovon vonult be Somlyóra.?? A jelenet emlékezete
közismert, Domokos Pál Pétertől Sas Péterig többen is megírták.28
Egyes részleteket illetően több változatban is elevenek maradtak valóságos és
legendaszerű történetek. Ma már nem ellenőrizhető Daczó Katalin újságíró törté¬
nete, amely szerint a ló tulajdonosa Csillag Pál volt Hidegségen. A lovat egy héttel
később a Szigurancának is kölcsönadta, ahol úgy megverték az állatot, hogy alig
tudták életben tartani. Ezt hallva a börtönben ülő püspök felajánlotta, hogy kár¬
pótlásul kifizeti, de a tulajdonos ezt büszkén elhárította. Ugyanő írta meg azt is,
hogy a híres lovas fotót egy református asszony, Boné Anna készítette, aki imád¬
kozni ment a bucstba, és aki kilencvenéves koraban, 2004-ben halt meg.*** Tanczos
Vilmos más emlékezőktől azt tudta meg, hogy ,a lovat Zaki Pista adta, Zakariás
Gyurinak a fia. Nagy üzletes ember vót, nagy vagyonos ember Komjátpatakán,
annyi vagyona volt, hogy rengeteg sok. S neki a fia adott egy almásszürke lovat, s
azon a lovon ment bé Marton Âron Somlyéra”.215
Ebben az évben a hatalom már határozott ellenlépéseket tett: kultúrversenyeket
szervezett, és a két tömeg esetleges konfliktusának esetére a hadsereget is készen¬
létben tartotta. A búcsúra felkészített agitátorokat vezényeltek ki, akiktől utólag
jelentéseket vártak; ezek ma levéltári forrásként elérhetőek."
Nem alaptalanul gondolja Virt László, hogy az 1949-es pünkösdi búcsú, az ott
elhangzott püspöki szentbeszéd, majd az, hogy pár nappal később Márton Áron
esperes kerületi papi gyűlést tartott (ahol világossá tette, hogy nem adja fel az
egyház autonómiáját, és elmegy a végső határig), , hozzájárult ahhoz, hogy a csíki
papság a püspöknek néhány nap múlva történt letartóztatása után az ellenállást
választotta". Így közvetve Csíksomlyónak is köszönhető az egyház éveken át
sikeres ellenállása az államosítással szemben. 1950-től kezdve Somlyó ezáltal is
látens jelképpé vált.
241 Mirk Sz. 2018. 113-116.
242 Borsodi-Gergely-Miklós 1996.
243 Domokos 1989. 182, Tánczos 1990, Marton 1996, Albert 1998, Sas 2014, Tánczos 2016.
186-188. Márton Áron akkor elmondott beszédét dokumentumgyűjteményben közölte:
Vincze 2003. 125-126.
244 2009-05-29 Daczó.
45 Az 1927-ben született gyimesbükki Simon Jánost idézi: Tanczos 2016. 187.
246 Gagyi 2003, 2004. 206-223.
247 Virt 2002. 175.