Oldal 103 [103]
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 101
A búcsú régebbi hagyományos rendjében még két körmenetet tartottak: az egyi¬
ket pünkösdszombat délután, a másikat pünkösdvasárnap kora reggel. Így volt ez
legalább másfél-kétszáz éven keresztül, egészen 1908-ig. Abban az évben Majláth
Gusztáv Károly erdélyi püspök új rendet vezetett be, körlevélben hirdette ki és
írta elő, hogy megszünteti a körmeneteket. Célja az volt, hogy visszaszorítsa a vi¬
lágias szokásokat és megrendszabályozza a búcsúsokat, akik az elsőségért foly¬
tatott vetélkedés folytán olykor súlyos verekedésbe keveredtek egymással. 1908
után legfeljebb az egyes keresztalják tették meg a hagyományos utat a Kis-Somlyó
hegy tetején álló kápolnákhoz és vissza a kegytemplomhoz.
Az első világháború után a román hatóságok csak a trianoni békekötést köve¬
tően, 1921-ben engedélyezték újra a pünkösdi búcsújárást, de még csak körmenet
nélkül. 1922-től kezdve a szervezők a szombati körmenetet is felújították, és azt
a hagyományos útvonalon ismét megtartották. Nem állították vissza a vasárnapi
körmenetet (talán nem is kaptak rá engedélyt), így viszont egyre többen lehettek
szombaton délután. Ez a rend maradt érvényben 1949-ig, az utolsó szabad búcsúig.
i ne ee ie ge
44. Vonulók és szemlélők a búcsúban. Aladics Zoltán felvétele (1940-es évek)
Tanulságos rálátni, hogy mi mindenre emlékeztek bő harminc évvel a búcsújárás
betiltása után, de még a diktatúra idején a korábbi időkből. Az 1980-as évek elején
az akkori idősek között volt, akiben még eleven emlékként élt az 1920-as uralom¬
váltás és a búcsújárás akkori megszakadása. Egy Mikházán készült interjúban két