Seite 101 [101]
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 99
visznek más szobrot sem, ami a mediterrán régióban, Itáliában és az Ibériai-félszi¬
geten megszokott látvány; ott a védőszentek ünnepein és búcsúkon nagy ünnepé¬
lyességgel és rajongó lelkesedéssel hordozzák körül a védőszent kultikus tisztelet¬
ben részesített szobrát.?? A csíksomlyói körmenet középpontjában ,csupán" egy
különleges zászló, a labarum halad, amely elüt minden más körmeneti jelvénytől.
A 18. században Somlyón a búcsún kívül még máskor is, virágvasárnap és nagy¬
pénteken is rendszeresek voltak a körmenetek. Losteiner Krónikájára alapozva Bo¬
ros Fortunát írja, hogy a diákság máskor is körmenetben vonult a környék szent
helyeire: Székelyudvarhelyre, Csikrakosra, Csikszentgyorgyre, Csikszentkiralyra
a Varkapolnahoz, Csikdelnére a Szent Janos-kapolnahoz. A gyakori kivonulaso¬
kat a ferences atyák az iskolai fegyelem megtartása érdekében az 1740-es évek¬
ben már tiltották, 1751-ben pedig meg is szüntették. Ezután már csak a pünkösdi
körmenetek, valamint a diákság Mária Társulatának kilenc keddi kivonulásai ma¬
radtak meg. Ez utóbbiak pontosan nem ismert időben lassan megszűntek, és
csak a pünkösdi búcsús körmenet maradt meg. A diákság körmeneti szokásainak
fokozatos háttérbe szorulása talán megnövelte ennek jelentőségét. Ehhez könnyű
lehetett csatlakozni, különösen pünkösdkor, amikor az iskolai év nagyjából véget
ért, noha a pünkösdszombat nem volt iskolai szünnap.
232 Szicíliai példa Szent Sebestyén kultusza (Angyalosy 2011), calabriai Szent Rókusé (Alszeghy
1991. 20-21).
233 Boros 1994. 107.
234 Pay 2011. 162.