Oldal 101 [101]
OCR
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 99 visznek más szobrot sem, ami a mediterrán régióban, Itáliában és az Ibériai-félszigeten megszokott látvány; ott a védőszentek ünnepein és búcsúkon nagy ünnepélyességgel és rajongó lelkesedéssel hordozzák körül a védőszent kultikus tiszteletben részesített szobrát.?? A csíksomlyói körmenet középpontjában ,csupán" egy különleges zászló, a labarum halad, amely elüt minden más körmeneti jelvénytől. A 18. században Somlyón a búcsún kívül még máskor is, virágvasárnap és nagypénteken is rendszeresek voltak a körmenetek. Losteiner Krónikájára alapozva Boros Fortunát írja, hogy a diákság máskor is körmenetben vonult a környék szent helyeire: Székelyudvarhelyre, Csikrakosra, Csikszentgyorgyre, Csikszentkiralyra a Varkapolnahoz, Csikdelnére a Szent Janos-kapolnahoz. A gyakori kivonulasokat a ferences atyák az iskolai fegyelem megtartása érdekében az 1740-es években már tiltották, 1751-ben pedig meg is szüntették. Ezután már csak a pünkösdi körmenetek, valamint a diákság Mária Társulatának kilenc keddi kivonulásai maradtak meg. Ez utóbbiak pontosan nem ismert időben lassan megszűntek, és csak a pünkösdi búcsús körmenet maradt meg. A diákság körmeneti szokásainak fokozatos háttérbe szorulása talán megnövelte ennek jelentőségét. Ehhez könnyű lehetett csatlakozni, különösen pünkösdkor, amikor az iskolai év nagyjából véget ért, noha a pünkösdszombat nem volt iskolai szünnap. 232 Szicíliai példa Szent Sebestyén kultusza (Angyalosy 2011), calabriai Szent Rókusé (Alszeghy 1991. 20-21). 233 Boros 1994. 107. 234 Pay 2011. 162.
