Seite 92 [92]
90 II. A RÉGMÚLT MA
mellett, a kahlenbergi kápolnában hagyta. Ismert a zentai csata és a máriapócsi
könnyező Mária-kép kapcsolata: a Habsburg birodalmi katonák között kiosztották
a kegyképről készült nyomatot." A pálos alapítású lengyelországi Czestochowa
már több száz éve volt zarándokhely, amikor 1655-ben a hódító svédek fölötti len¬
gyel győzelmet Mária segítségének tulajdonították, és ezt követően lett a , Fényes
hegy" a lengyelek nemzeti zarándokhelye. Hasonlóképp tartották Mária segítségé¬
nek Svájcban a második kappeli (vagy gubeli) csatában aratott katolikus győzelmet
is 1531-ben, ahol a svájci katolikus és protestáns kantonok ütköztek meg, és ahol
a protestánsok több száz halottja között volt vezérük, a neves reformátor Zwingli
is. A közeli Gubelben nem sokkal később remeték építettek kápolnát az esemény
emlékére, majd a hely emlékezetét fenntartva kapucinusok alapítottak kolostort,
ahol a mennyezeten meg van festve a csatajelenet és fölötte Mária. A hagyomány
szerint a mariazelli kegykép Nagy Lajosnak a törökök felett aratott győzelme em¬
lékét őrzi; kutatók utóbb rávilágítottak, hogy a legendás történetnek nincsen tör¬
téneti valóságalapja.?!" Tatárdúlástól történt megmenekülés emlékére épült a Lőcse
városa feletti domboldalon az első kápolna, és az ismétlődő búcsújárások nyomán ez
a Mária-hegy a 17. századtól lett egyre szélesebb régió egyik legvonzóbb kegyhelye.
Harmonikusan beilleszthető ebbe a hagyománykörbe a csíksomlyói búcsújárás
eredettörténete, az 1770-es évek óta a hargitai csatáról szóló elbeszélés. Ennek
szövege latinul P. Losteiner Leonárd 1777-ben befejezett krónikájában, első magyar
szövege egy ismeretlen szerzőtől 1780-ból származó néhány oldalas feljegyzésben
olvasható, húsz évvel később pedig már P. Csedő Vazul ferencesnek a csíksomlyói
búcsún elmondott szentbeszédében is megtaláljuk.?!! Eszerint a pünkösdszombati
búcsújárás eredete arra megy vissza, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem
1567-ben erőszakkal próbálta a csíki székelyeket unitárius hitre téríteni. A csíkiak
azonban a Tolvajos-tetőn győzedelmeskedtek, ezt a csíksomlyói Mária-szobor előtt
köszönték meg, s ennek emlékünnepe lett a búcsújárás.
A történet a csíksomlyói búcsú legendaköréhez tartozik, amit a monda műfaj¬
ban kell elhelyeznünk, ahogy azt folkloristaként Magyar Zoltán is tette.2? Mint
sok más monda, ez is erős és hatásos szimbólum, egy olyan , nagy történet", amely
keletkezését követően fokról fokra mélyen beágyazódott először a helyi közösség,
aztán a búcsú vonzáskörzete, még később az értelmiségi köztudat, majd a média
hathatós közreműködésével a szélesebb vonzáskör teljes körébe is. Három össze¬
tevő fonódik össze benne: 1. a csíki székelyek ragaszkodnak a katolikus hitükhöz;
2. közös erőfeszítéssel megvédik azt egy fenyegető támadástól; 3. a sikeres ellen¬
állás összekovácsolja őket, és a győzelem örömére tett fogadalom az alapja a csík¬
somlyói búcsújárásnak.
209 Mohay 2008b.
210 Kerny-Serfözö 2004.
211 A két magyar nyelvű szöveg közlése: Mohay 2000.
212 Mohay 2009. 119-128, Magyar 2016.