OCR
5. A TISZTELET TÁRGYAI 83 Tolentinóban, majd a napóleoni háborúk idején a párizsi Notre Dame-nak."" A kánonjogi kódex (CIC) 1917-ben több mint száz ilyet hagyott jóvá. A cím nincs összefüggésben azzal, hogy kegyhelyről van-e szó, vagy nem, illetve hogy az adott helyen milyen lelkipásztori munka folyik. A kisbazilikák egyházi jogai között -— amelyek közvetlenül érinthetik a hívek lelkipásztori ellátását — a legfontosabb, hogy ezeken a helyeken évi négy alkalommal (újabban még több napon is) teljes búcsú nyerhető; továbbá minden olyan misén, ahol zarándokcsoport vagy népes hívő közösség jön össze, elmondható a Hitvallás (Credo), amit máskülönben csak a vasár- és ünnepnapi misékben szokás mondani. A kisbazilikákban rendszeres igehirdetésnek és gyóntatásnak kell folynia, énekkarnak kell működnie, bizonyos napokon pedig latin nyelvű nagymisét kell mondani. A többi ,jog" inkább külsőség, mai szemmel jelentéktelen, és az újabb egyházi rendelkezések ezeket már nem is emlegetik. Külsőség a Szentszéket jelképező két kulcs ábrázolásának joga a templom zászlaján, pecsétjén, fölszerelési tárgyain, továbbá a plébános joga egy liturgikus ruhadarab, a vörös szegéllyel és piros gombokkal, piros szegélyű gomblyukakkal varrt fekete mucetum, olasz nevén mozzetta viselésére. (Ugyanennek vállon hordott, széles, könyökig érő, elöl begombolható gallérféle ruhadarabnak a fehér, bíbor, illetve lila változatát viseli a pápa, a bíborosok és a püspökök.) Körmeneteken 34. Kisbazilika-jelvény (1994) a kisbazilikák a kereszt után vihetnek egy selyemszövésű, kerek, kúpernyőszerű, piros-arany színű, rúdra helyezett sátrat (conopeum) és egy magas rúdra helyezett csengőt. Az újabb egyházi törvénykönyv 1983-ban már nem említi a basilica minor rangot, hanem érvényben maradt egy korábbi alacsonyabb szintű, a vatikáni Rítuskongregáció által kiadott szabályozás." A basilica minor rang elnyerését Boros Fortunát ferences tartományfőnök 1943-ban kezdeményezte, ez irányú kérését Márton Áron püspökön keresztül indította el. Indokai között szerepelt a kegyhelynek az erdélyi és magyar katolicizmusban betöltött jelentős, régmúltra visszamenő jelentősége, továbbá felemlegette a magyar kormány bőkezűségét a földrengés sújtotta templom rendbehozatalában (2. melléklet). 15 Hoi-Yan 2003. 16-17. 196 Dominus Dei Decorem... V6. Kuninetz 2012. 686.