Page 85 [85]
5. A TISZTELET TÁRGYAI 83
Tolentinóban, majd a napóleoni háborúk idején a párizsi Notre Dame-nak."" A ká¬
nonjogi kódex (CIC) 1917-ben több mint száz ilyet hagyott jóvá.
A cím nincs összefüggésben azzal, hogy kegyhelyről van-e szó, vagy nem, illet¬
ve hogy az adott helyen milyen lelkipásztori munka folyik.
A kisbazilikák egyházi jogai között -— amelyek közvetlenül érinthetik a hívek
lelkipásztori ellátását — a legfontosabb, hogy ezeken a helyeken évi négy alka¬
lommal (újabban még több napon is) teljes búcsú nyerhető; továbbá minden
olyan misén, ahol zarándokcsoport vagy népes hívő közösség jön össze, elmond¬
ható a Hitvallás (Credo), amit máskülönben csak a vasár- és ünnepnapi misékben
szokás mondani. A kisbazilikákban rendszeres igehirdetésnek és gyóntatásnak
kell folynia, énekkarnak kell működnie,
bizonyos napokon pedig latin nyelvű
nagymisét kell mondani. A többi ,jog"
inkább külsőség, mai szemmel jelenték¬
telen, és az újabb egyházi rendelkezések
ezeket már nem is emlegetik. Külsőség
a Szentszéket jelképező két kulcs áb¬
rázolásának joga a templom zászlaján,
pecsétjén, fölszerelési tárgyain, továbbá
a plébános joga egy liturgikus ruhada¬
rab, a vörös szegéllyel és piros gombok¬
kal, piros szegélyű gomblyukakkal varrt
fekete mucetum, olasz nevén mozzetta
viselésére. (Ugyanennek vállon hordott,
széles, könyökig érő, elöl begombolható
gallérféle ruhadarabnak a fehér, bíbor,
illetve lila változatát viseli a pápa, a bí¬
borosok és a püspökök.) Körmeneteken 34. Kisbazilika-jelvény (1994)
a kisbazilikák a kereszt után vihetnek
egy selyemszövésű, kerek, kúpernyőszerű, piros-arany színű, rúdra helyezett sátrat
(conopeum) és egy magas rúdra helyezett csengőt. Az újabb egyházi törvénykönyv
1983-ban már nem említi a basilica minor rangot, hanem érvényben maradt egy
korábbi alacsonyabb szintű, a vatikáni Rítuskongregáció által kiadott szabályozás."
A basilica minor rang elnyerését Boros Fortunát ferences tartományfőnök
1943-ban kezdeményezte, ez irányú kérését Márton Áron püspökön keresztül in¬
dította el. Indokai között szerepelt a kegyhelynek az erdélyi és magyar katoliciz¬
musban betöltött jelentős, régmúltra visszamenő jelentősége, továbbá felemlegette
a magyar kormány bőkezűségét a földrengés sújtotta templom rendbehozatalában
(2. melléklet).
15 Hoi-Yan 2003. 16-17.
196 Dominus Dei Decorem... V6. Kuninetz 2012. 686.