A labarumot a nagymisén régen is, ma
is az oltár közelében tartják. Hétköznapi
helye nem olyan szilárd, mint a kegy¬
szoboré, más-más időszakban más-más
helyen tartották: az 1990-es években
még a rendház egyik szobájának sarká¬
ba támasztva, újabban előkelőbb helyen,
a templom szentélyében.
Ha látható is a labarum kitüntetett
szerepe, a tárgy igazi jelentése körül ho¬
mály van. A hagyomány egyfajta győ¬
zelmi jelvényként tartja számon, utalva
a katolikusok 16. századi győzelmére az
unitáriusok felett. Így emlegeti P. Papp
Asztrik 1946-os tanulmányában, továb¬
bi forrásmegjelölés nélkül."" Az 1990¬
es évek óta a labarum értelmezésében
minden további nélkül rendre a győzel¬
mi jelvény és a méhkas a két visszatérő
elem, hozzátéve, hogy ez a búcsú egyik
jelképe. Sem ferencesek, sem a búcsú
résztvevői nem mondtak többet (sem
kérdés nélkül, sem kérdésre). A szocio¬
gráfus Beke György rövid esszéjében
a labarumot nem annyira 16. századi,