Page 78 [78]
76 II. A RÉGMÚLT MA
A két folyamat együttesen oda hatott, hogy sok kegyhely számára nélkülözhetlennek
bizonyult természetfölötti megalapozottságuk hiteles bizonyítása. Mindez része
volt a , katolikus felvilágosodás" folyamatának."
Az első kísérlet az addig csak latinul lejegyzett csodák magyar nyelvű terjesz¬
tésére az 1810-es években történt, de nem járt sikerrel: a csíksomlyói nyomdából
sem akkor, sem később nem került ki P. Losteiner Leonárd könyvecskéje."" A tör¬
ténetek jóval később, már mint , muzeális", régi elbeszélések kerültek a szélesebb
hívő közönség kezébe, amikor a csodákat már sokkal kevésbé tartották valóságnak.
Ma is ez a helyzet: akár gyógyulásokról, akár különleges tüneményekről legyen
szó, ezek manapság sokkal kevésbé kerülnek szóba.
A labarum
A kegyhely kitüntetett tárgya a labarum. A helyiek gyakorta labóriumként emle¬
getik; a szónak ez az alakja a latinos forma ellenére sem latin szó. Ez egy rögzített,
lobogni nem tudó , zászló", amely mégis messziről magára vonja a figyelmet. A for¬
ma méhkasra vagy magas kupolára emlékeztet: egy tartórúdhoz rögzített, vaspán¬
tokból összeállított vázon alulról nyitott, felülről domborúan zárt, henger alakú,
virágmintás szövet helyezkedik el. Ez a tárgy bő kétszáz évvel fiatalabb a kegy¬
szobornál, a 18. századból származhat. Egyelőre sem az eredetét és használatának
kezdeteit, sem a jelentését nem látjuk elég tisztán. A labarum eredetileg római
uralkodói jelvény volt, amely zászlórúdból, egy arra fent felerősített keresztrúdból
és az azon szabadon mozgó lobogóból állt." A búcsúsok hagyományos templomi
lobogói ehhez jobban hasonlítanak, mint a mai labarum.
Az ünnepi körmenetben a labarumot mindig körbehordozzák, mintegy a Má¬
ria-szobor helyett, amit sosem mozdítanak meg. Így ez a különleges zászló vált
a körmenet középpontjává.
A tárgy régebbi múltja homályba vész. Távoli párhuzamnak is aligha tartható egy
17. századból származó adat. P. Papp Asztrik a mikházi kereszt búcsújárásáról 1946¬
ban írt tanulmányában Domokos Pál Péter nyomán felemlegeti, hogy a 17. század
derekán a hilibi kápolna búcsújára ,pünkösd szombatján öt labórium alatt nagy¬
számú nép jelent meg különböző tájakról". Az adat eredetileg Marcus Bandinus
érsek moldvai egyházlátogatásáról 1648-ban írt latin szövegében található, "7
pontos jelentése pedig , öt labarummal" (cum guingue labaris, tehát nem , labarum
175 Bárth D. 2015.
174 Mohay 2015b.
5 Encyclopaedia Britannica (https://www.britannica.com/art/labarum, letöltve: 2021. oktö¬
ber 1.).
1% Papp A. 1995. 39.
177 Bandinus 1648. 363.