OCR
5. A TISZTELET TÁRGYAI 75 Ilyen elbeszélés például, hogy a tatár vezér ki akarta vonszolni, parancsára kivitték a templomból, szekérre tették, de az nem mozdult meg, nem bírták elhúzni; a vezér erre karddal odavágott, a sebhely ott van a szobor arcán, a tatár karja pedig leszáradt tőle. Tucatnyi ilyen történet jelzi, hogy a szobor körül olyan aura van, amely nem enged erőszakos külső behatást. A por és a füst nem fogja, az arc minden körülmények között tiszta marad."" A 18. század második felében a ferencesek háromszor is hivatalos püspöki vizsgálatot kértek a kegyszobor csodáiról, hogy a kegyhely hivatalos egyházi elismerést nyerhessen. E jóváhagyást harmadik nekifutásra sikerült elérni. Az 1780 után felvett hivatalos tanúvallomások alapján P. Losteiner Leonárd, a rend történészének alapos munkája nyomán 1783-ban elkészült egy hivatalos protocollum a csodatörténetekről.""" Ezek akkor voltak elevenek, amikor a megörökítésüket még az egyházi elit végezte, többnyire hivatalos formában, főként latinul. Ezekben a krónikákban ritkaságnak számítottak a magyar nyelvű betétek." A megörökített történetek jelentős része - ahogy azt az egykori tanúvallomásokat elemző Bárth János kimutatta — a magasabb társadalmi rétegektől származik.!9 Így érthető, hogy a szóbeliségben, a néphagyományban ilyenek alig maradtak meg, vagy ha igen, akkor azok az írásbeliségből kerültek oda vissza. Ezt szemléletesen tekinti át Magyar Zoltán tanulmánya."" A püspöki szentszék az abban foglaltak egy részét elismerte természetfeletti eredetűnek - noha nem nyilvánította egyértelműen csodának -, és ,csudatételekkel jelesnek és koronára méltónak" (statuam et miraculis insignem et corona dignam declaramus) nyilvánította a kegyszobrot.!"! Ettől kezdve azt többször is csodákkal ékesnek, csodatevőnek nevezték, még inkább annak tartották. A történetek rövidített változatát Losteiner évtizedekkel később állította össze; ez a legelső magyarul irt szöveg Csiksomlyöröl, ami hosszú lappangás után végre 2015-ben jelenhetett meg." Ahogy azt ma látjuk, a vizsgálatra azért volt szükség, mert a barokk vallásosság felvirágzása a szent helyek olyan számbeli gyarapodását hozta magával, hogy lassanként összegubancolódtak a szálak akörül, hogy melyek az ,igazi", és melyek a csak emberi törekvésekből kinövő kegyhelyek; ezért az egyházi felsőbbség fontosnak tartotta saját ítélete érvényesítését. A világi hatalom , felvilágosult? racionalista törekvései pedig (sok más egyház- és vallásellenes intézkedéssel együtt) más, sokkal földközelibb okokból kérdőjelezték meg a kegyhelyek létjogosultságát. 166 Boros 1994. 61-74. 167 Protocollum 1783. Ez a kézirat még közlésre vár. - A tanükihallgatäsok egy nem vegleges tisztázatát Bárth János közölte és elemezte (Bárth J. 2000). 168 Ilyeneket P. Losteiner Leonárd Cronologiájából közöltem: Mohay 2015a. 169 Bárth J. 2000. 170 Magyar 2016. 171 Jordánszky 1988. 139-140. A határozat mind a mai napig nem jelent meg sem latinul, sem magyarul. 172 Mohay 2015.