OCR
5. A tisztelet tárgyai kegyhely kitüntetett tárgyai közül generációk óta a legtöbb zarándok és érdeklődő számára sokat jelent a Mária-kegyszobor, a labarum és a kisbazilikajelvény. Régiségük, állandóságuk, korokon átívelő életük, a rájuk fordított figyelem és törődés folytán ezek rendelkeznek a legnagyobb szimbolikus erővel. E három tárgy: a ,csodákkal teljes" kegyszobor a 16. századból, a labarum mint liturgikus jelvény és emlékhordozó a 18. századból és a kisbazilika-jelvény mint rangjelző a 20. századból az egyediség és azonosság kifejezői a kegyhelyen. Ebben a (szent) háromságban csak itt és csak így fordulnak elő, miközben ezer és egy társukkal tartanak rokonságot. A kegyszobor A kegyszobor évszázadok óta a környék, a katolikus Székelyföld közös és közösségi Mária-tiszteletének mintegy szíve közepe. Jelentős művészi értékű és legendás történetek sokaságával övezett kultusztárgy. Az elmúlt kétszázötven évben a búcsújárás mellett erről írtak és mondtak a legtöbbet. A szépségéről, múltjáról és a hozzá fűződő csodákról tett megállapítások egyik része generációkon keresztül öröklődött, az újabbak lassabban kerülnek be a köztudatba. Történetének első változatát a 18. század végén P. Losteiner Leonárd írta meg latinul; ezt felhasználva készült el negyven év múlva az ő magyar nyelvű összefoglalása, majd egy nemzedékkel később P. Erős Ferenc Modeszt könyvecskéje is."? Ugyancsak Losteinerre támaszkodott a 20. század elején Tima Dénes gimnáziumi tanár, aki cikksorozatot, majd annak nyomán könyvecskét közölt a csíksomlyói segítő Máriáról.!"§ Boros Fortunát a ferences rendi és a történészi szempontokat egyesítve írt rövid, népszerű összefoglalást, amelyben hangsúlyosan szerepeltek a szobor első világháborús megpróbáltatásai; ismert összefoglaló könyvében később egy alapos fejezetet szentelt a kegyszobornak.'** Tébb évtizedes hallgatás után újabb közléseket csak 145 Losteiner 1777, Erős 1852, Mohay 2015. 144 Tima 1907. 145 Boros 1924, 1943. 67-80.